A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - CZEGLÉDY Ilona: A kurityáni pálos kolostor

A KURITYÁNI PÁLOS KOLOSTOR CZEGLÉDY ILONA Kurityán községtől és az ezen átvezető Kazincbarcika-Aggtelek-Jósvafő autóúttól É-ra kb. 1 km-re erdős völgy felső végénél egykori pálos kolostor templomának romjai magasodnak. A romig gépkocsival járható, elhanyagolt köves út vezet, amely a romot délről és keletről körülíveli. Az út megszüntetett bányabejárathoz vezet. A romterület igen elhanyagolt állapotú, sűrű növényzet borítja, bokrok, sőt, újra fák nőnek benne. Kutatástörténet: A Vasárnapi Újság 1861-es számában maradt fenn a „kurityáni zárdaromok" acélmetszetű képe: (1. kép) ahol a falak bizony még kétszer olyan magasan állnak mint ma, ép a Ny-i bejárat, felette rózsaablak töredéke és áll egy teljes D-i ablak is. A szerző Luppa Péter ezt írja: „A szerzetesek lakának csekély omladványai látszanak, de az egyház falai még fönállóak, s ablakinak maradványai mutatják annak építészeti modorát, amit a szép hajlású gót ívek annál inkább bizonyítanak. Kik lakták a kolostorromot: bizonytalan, vsz. I. András építette és adományozta a görög szertartású Bazil szerzetesek részére."

1 Fényes Elek geográfiai szótárában feljegyzi:

2 „Van a falunál észak felé az erdő alatt egy omladozó klastrom, az imaház falai jelenleg is állanak, kik lakhatták, nem tudatik." Gerecze Péter műemlékjegyzéke (Felső)Nyárádnál a pálosok egykori kolostorát tartotta nyilván. Genton kistopográfiája Kurityánt nem említi: Felsőnyarádnál jelez kápolnaromot „csúcsíves faragott ablakkerettel XV. sz." - mellyel a MOB 1927-ben foglalkozott.

3 1942-ből maradt fenn dr. Szabó Ferenc leírása és felmérése.

4 (Évtizedekig csak ez a felmérési rajz volt ismert a templomról.) Szabó úgy becsülte, hogy a kolostor a templomtól É-ra kb. 32 m-re terjed ki, szélessége K-Ny irányban kb. 40 m. A templomhajó volt akkor is jobb állapotban, három ablaknyílása még látható beomolva, szentélyében már egy sem látszik, a hajó Ny-i falában még áll a kapu töredékesen, s felette a rózsaablak íves alja is látszik. „A hajóban nyolc, a szentélyben öt borda maradványa látható félkör alaprajzzal, a szentély északi falában a sekrestyébe átvezető ajtónyílástól K-re eső első borda félnyolcszög alaprajzú. A bordák a falak közepén gyámkövekben végződnek, melyek közül a hajó É-i falán a szentély felőli sarokban levő, nagybaj szú emberfőt ábrázol. A bordákon az aláfaragások alatt sima címerpajzsok állanak." 1952-ben Nagy Emese a HOM bejelentése alapján végzett itt leletmentő ásatást.

5 Akkor baraképítés folyt a kolostortól E-ra, a terepet 3 m-t mélyítették a kolostor É-i fa1. Vasárnapi Újság 1861. 20. sz. 2. Fényes E., 1851.282. 3. OMF;ben MOB Irattár. 360/1927. ügyiratban Schulek János jelenti, hogy semmilyen kápolnaromról nem tudnak. 4. HOM Adattár 1942. június 6. 5. MNM Adat'tár 1952. Nagy Emese 35. K. I. 211