A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - WOLF Mária: Elpusztult középkori település Sajólád határában

/. kép. A lelőhely Sajólád határában 1. gödör (5. kép): Átmérője 2,5 m, mélysége a mai felszíntől számítva 1,43 m. Alakja szokatlan, fölül kerek, majd a gödör fala 25-30 cm mélységig rézsűsen halad lefelé, ez alatt mintegy 5-10 cm-re bevájtak a rézsű alá, ebből a vájatból körben igen sok vasszög került elő. A vájat alatt lekerekített sarkú, négyszög alakú padka fut körbe, alatta egy kisebb ovális gödörben 3 karólyuk volt. A gödör zsíros fekete földdel töltődött be, igen sok lelet került elő belőle. Többek között egy csaknem ép fazék (6. kép), fedő (7. kép), sarkantyú felerősítő (8. kép 1.), orsógomb, bográcstöredék, bronz pityke, övveret-töredék, valamint díszített csont lapocska. A gödör formája rendhagyó, élesen eltér az Árpád- és későközépkori faluásatásokon eddig előkerült gödrökétől. Analógiáit egyelőre nem ismerjük. Nem tudjuk meghatározni eredeti rendeltetését sem. Bizonyára nem gondolhatunk sem szemét-, sem tárológödörre, hiszen ezt formája valószínűtlenné teszi. A gödör alján előkerült karólyukak és a rézsű alatti vájatból származó vasszögek arra engednek következtetni, hogy valamiféle faszerkezet is lehetett benne. A gödör körül néhány karólyukat is találtunk, amelyek talán egy tetőt tarthattak fölötte. 2. gödör: Az előzőtől mintegy két méterre, K-re helyezkedik el. Ovális, átmérője 1,8 m, a mai felszíntől 1,34 m mélységbe ásták be. É-i oldalán egy kis cölöplyukat bontottunk ki, D-i végében pedig a gödör aljánál kb. 20 cm-rel magasabb padka húzódik. Betöltése zsíros fekete föld volt, hamu és faszénnyomokat nem észleltünk benne. Leletanyaga gazdag, több nagyobb állatcsontdarab mellett sarló töredéke (8. kép 2.), ép kulcs (8. kép 3.), több fazék töredéke, egy kisméretű, durva anyagú pohár töredéke, egy harang alakú, csaknem ép fedő (9. kép), valamint egy teljesen összeállítható fazék (10. kép) került elő belőle. Valószínű, hogy a gödröt csak eredeti funkcióját elveszítve, másodlagosan használták szemétgödörnek. Az innen előkerült leletanyag általában XII-XIII. századi. 190