A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ László: Gömbsorcsüngős fülbevalók a Kárpát-medencében

asszonyai-lányai lehettek ezek, hiszen a temetőben ilyen esetekben mindig van egy-két fegyveres, lószerszámos, sőt, néha övveretes sír. Nehéz kérdés a gömbsorcsüngős fülbevalók ezen típusainak datálása. Öt olyan lelőhelyet ismerünk, ahonnan Árpád-kori pénzek is származnak a temetőből (de nem a fülbevalót tartalmazó sírokból!): Nemeskosut (Kosuty): II. Boleszláv (967-999) és Kálmán (1095-1116), Szentes-Nagytőke-Jámborhalom: I. Béla (1061-63), SzentesSzt. László: Salamon (1063-74), Gáva-Vásártér: Béla Dux (1048-61) és I. András (1046-61), Piliny-Sirmányhegy: I. István (1000-38) pénzeitől Szt. László (1077-95) dénáraiig minden változat. A gömbsorcsüngős fülbevalójú síroknak három esetben van pénzmelléklete, mégpedig két alkalommal X. századi itáliai veretek:

31 Győr-Téglavetődűlő 47. sír: I. Berengár (888-924), Provance-i Hugó (926-31), Provance-i HugóII. Lothár (931-45), II. Lothár (945-50), Vágvörösvár (Cerveník) 3. sír: P. Hugó II. Lothár (931-50), II. Lothár (945-950). Sóshartyán-Hosszútető 30. sírjában Kegyes Lajos (814-840) dénárjára talált az ásató. Ügy vélem, hogy az Árpád-házi véreteket is tartalmazó temetők gömbsorcsüngős fülbevalós sírjai zömmel a X. század második felében kerülhettek a földbe, esetleg a XI. század első harmadában.

32 Ugyanakkor az említett ékszerek kimutathatók a X. század első felére keltezhető leletegyüttesekben is.

33 Használatukat tehát a Kárpád-medencében a 895-900-as évektől Szt. István uralkodásának végéig terjedő időszakban jelölhetjük ki. C. típus: Mindössze nyolc lelőhelyét ismerjük a gömbsorcsüngős fülbevalók öntött változatának, amelyek ezen ékszerek legszebb darabjait alkotják. Az öntött, majd véséssel finomított és aranyozott felső tagnak csak a végződése (amelyet a fülcimpán áthúztak) pálcás kiképzésű. A legpompásabb példányok (Oroszlámos,

34 Szeged-Bojárhalom 3. sír,

35 Sándorfalva-Eperjes 16. sír

36 valamint az utalások alapján Szeged-Algyő 72. sír

37

) egymással szoros rokonságban állnak, az említett bojárhalmi és sándorfalvi fülbevalók pedig szinte részletekbe menően megegyeznek. Kissé szerényebb megformálásban, de ezt a mintát követi a Rábé-Ankaszigeten

38 (5. kép 1.), a Bátorkeszin

39 valamint a Kecskemét-Csongrádi úton

40 talált ékszer is (3. kép 1-2.). Már Dienes István utalt arra, hogy az említett fülbevalótípus felső tagja ragadozó madár fejére emlékeztet.

41 Sándorfalva-Eperjes 64. sírjában Fodor István olyan változatot tárt fel, melynek öntött csüngős részét egyszerű huzalkarikára illesztették

42

^, kép 7.). E fülbevalóknál az egyedi eset, a később tárgyalandó székesfehérvárdemkóhegyi példány ki vételé vei.

42/a 31. Kiss A., 1985. 326. Jánoshalma-Kisrátán nem az 1., hanem az A. sírban volt az érme! 32. Erre utalnak a sírok ékszerleletei is, ld. Szabó J. Gy., 1978-79. 45-125. 33. Karos-Eperjesszög (Liba tanya), Kenézlő stb. 34. Tömörkényi., 1904. 263-71. (MaBanatsko-Arandjelovo.) 35. ReiznerJ., 1891. 97-114. 36. Fodor L, 1985.17-33. 37. Kürti B., 1978-79.325. 38. ReiznerJ., 1891/a. 206-210. (Ma Magyarmajdán-Majdan, Jugoszlávia.) 39. Toéík, A. 1968. 60. Taf. LI. 2. (Ma Vojnice, Csehszlovákia.) 40. Szabó K, 1955.122-125. 41. Dienes I, 1972.85. 42. Fodor I., 1985. 25. 6. kép 2-3. 42/a. Kéziratom lezárása után jelent meg a koroncó-rácdombi leletek közül a MNM-ba került darabok publikációja: Kovács L., 1985.129., 4. kép 1. A gömbsorcsüngős fülbevalónak csak öntött bronz csüngőrésze maradt meg, mely közeli rokona az említett sándorfalvi példánynak. Feltehetőleg ez is huzalkarikához illeszkedett. 149