A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ László: Gömbsorcsüngős fülbevalók a Kárpát-medencében

bevalókarikát többnyire ezüst, néha bronz, nagyon ritkán arany (Gádoros, Geszteréd) huzalból hajlították vagy öntötték. A fülbevalókarika felső hajlásánál levő pecek alkalmanként összehajlított és odaforrasztott huzalból készült (Balatonfüred-Morvái u. 10., Bánkeszi 6. sír, Galánta), ezt a megoldást láttuk a karosi gyöngyfüggős aranyfülbevaló esetében is (2. kép 8-9). Leggyakoribb azonban, hogy a vékony huzalt és a díszes kis nyúlványt öntéssel készítik (2. kép 1-7.). Nem ritka azonban a harmadik változat sem, mely szerint magának a huzalnak a meghajlításával képeznek ki hurkot, s alul a csüngőtartó részt is így alakítják ki (Győr-Téglavető-dűlő 47. sír, Hajdúsámson-Majorsági földek, Piliny-Sirmányhegy 64. sír, Szentes-Derekegyházi oldal 1. sír, Karos-Eperjesszög 47. sír), (2. kép 7., 5. kép 5.). A fenti három készítésmód alapján azonban jelenleg sem területi, sem időrendi elkülönülés nem mutatható ki. E fülbevalótípus csüngős részét vékony drótszálra felhúzott, két préselt félgömbből összeállított gömböcskék alkotják, melyeket a drótszálra feltekercselt vékony huzal választ el egymástól. A gömböcskéket többnyire hajszálvékony ezüstlemezből préselték, gyakran azonban vastag aranyozással vonták be. Mint a Karoson előkerült példányokon is megfigyelhető, az aranyozás kiterjed a feltekercselt huzalra és a fülbevaló-karikára is. Ismerünk néhány esetet, amikor a gömböket aranylemezből préselték. Ilyen került elő a gádorosi temető 2. sírjából,

10 s talán Szeged-Négyhalomdűlőn,

11 bár ez utóbbi elveszett anélkül, hogy közzétették volna. Nincs kizárva, hogy ez utóbbi esetben csak vastag aranyozásról van szó, karikája ugyanis bronzból vagy rosszezüstből készült. A típus legszebb darabja Csorna-Sülyhegyen került napvilágra (5. kép 2-3), sajnos ma már ezeknek is nyoma veszett.

12 Az egykori leírás szerint a „. . . sodrony ezüstből van, a négy bogyóból álló tag aranypléhből, a bogyókon rovátkos sodronyú díszítések."

13 A közlemény ábráin már csak l-l ilyen gömböcskét tüntetnek fel a karika felső hajlására húzva. A kis gömb tetején jól láthatóan lemezből hajlított széles fül van, amely lehetővé tette, hogy azt a fülvevaló-karikára húzzák. Mivel a karika alján is kiképezték a szokott két dudort, amelyek közé a csüngő rész huzalját erősítették fel, két lehetőség marad (a gömböket ide ugyanis nem húzhatták): vagy nem a fülbevalóhoz tartozik a két aranylemezből készített gömb, vagy eredetileg is a karika felső hajlatára illesztették azokat. Ennek ellentmondani látszik, hogy a szokott öntött nyúlvány ott már megvan. Lehetséges, hogy másodlagosan használták fel a gömböket a fülbevaló-karika ilyen módon történő díszítésére, ez esetben a Kárpát-medencében egyedüliként, a Bolsie Tigani temető néhány díszes, hasonló megformálású (6. kép 11) ékszerének párhuzamaként értékelhetjük a csornai leletet.

14 Van azonban más olyan vonás is, amely a gömbsorcsüngős fülbevalókat az említett Volga-Káma vidéki leletanyaggal rokonítja. Győr-Téglavető-dűlő 47. sírjában

15 a két fülbevalót hosszú ezüstlánc kötötte össze, amely a felső hajlás hurkolással kialakított nyúlványából indul. Hasonló láncocskával kötötték össze a Tiszavasvári-Aranykerti tábla temetőjének két fülbevalóját.

16 Feltűnő ugyanakkor, hogy néhány más esetben is a gömbsorcsüngős fülbevalót tartalmazó sírokban találunk ilyen nyakláncot (Sóshartyán-Hosszútető 30. sír,

17 Kunszentmárton-Köttön).

18 Ha ezek nem is kapcsolhatók 10. Fettich N., 1937.102., XCIII. t. 31. 11. Fehér-Éry-Kralovánszky., 1962. 960. Ih. 12. LaknerA., 1889. 263-268., II. t. 26-27. 13. Uo. 268. 14. Chalikova, E. A.-Chalikov, A. H. 1981.19-20. sír, Taf. VI. 5-6., 15. Börzsönyi A., 1903.67-70. 16. Közöletlen, fotóját Dienes I. baráti szívességéből láthattam. 17. Fodor

I., 1973.32-41. 18. Nemeskéri J., 1946-48. 382-93. 145