A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - LOVÁSZ Emese: Gepida ház Egerlövőn

Az utóbbi években jelentősen gyarapodott a hitelesen feltárt és dokumentált temetők száma, melyek leletei alapján felvázolható a gepida élet és társadalom.

4 Település, vagy nagyobb, összefüggő teleprészlet feltárására azonban nem került sor.

5 A „gepida ház"-ról alkotott kép alapja a Malomfalva-Morestin,

6 és vele szemben, a Maros túlsó partján, Maroscsapó-Cipaun

1 feltárt település. A házak maradványai félig földbe mélyített, lekerekített sarkú téglalap, vagy megközelítőleg négyzet alakú gödrök. A tetőszerkezetet tartó cölöpök elhelyezése változatosságot mutat, valószínűleg összefüggésben a ház méretével és funkciójával. Malomfalva-Morestin 37 házat tártak fel. Ezek közül 11-ben egyáltalán nem találtak cölöplyukat.

8 Hasonló, látszólag tetőszerkezet nélküli objektumokat az Ózd-Stadion lelőhelyen feltárt, késő császárkori településen is megfigyeltek az ásatok.

9 Ezek az objektumok nézetünk szerint nem szolgálhattak lakóhelyül. Alakjuk, méreteik lehetetlenné teszik, hogy a hat, vagy még több cölöppel ellátott, nagyméretű házak szomszédságában ezekben az amorf gödrökben is laktak volna. Malomfalva-Morestin a 3 + 3 = 6 cölöppel ellátott alaprajz fordult elő a legtöbbször: 12 esetben.

10 Egy időben, egy településen belül több háztípus meglétét bizonyítja a Maroscsapó-Cipaun feltárt 11 ház is. Battonya határában az utóbbi években több gepida lelőhelyet azonosítottak.

11 Ezek egyikén, az ún. Sziondai gyepen tártak fel egy, az egerlövőihez igen hasonló szerkezetű házat.

12 Ez is félig földbe mélyített volt, hozzávetőlegesen Ny-K hossztengelyű, enyhén trapéz alaprajzú. „A lejárt padlóba négy oszloplyuk mélyedt, a négy sarokban, a padlószinttől számítva 30-38 cm mélyen." Padlószintet itt sem figyelt meg az ásató, csak behordott, vékony földréteget. A ház bejárata sem rajzolódott ki. Hasonlóképpen nincs adatunk a mohácsi hunkori ház lejáratáról sem.

13 A császárkori barbaricum házai közül a Tiszaeszlár-Bashalmon feltárt 6 házat említhetjük, melyek szerkezete hasonló az egerlövőihez: ugyancsak a sarkokban figyelték meg az oszlopok helyét, a tetőszerkezetet a sarkokban álló ágasokra fektetett koszorúfák segítségével oldhatták meg. A házak bejáratára innen sincs adatunk.

14 A fentebb említettekkel együtt az egerlövői ház az ún. tűzhely nélküli házak típusába sorolható. Állandó tüzelőhelyre utaló, átégett felületet nem találtunk a házban. Már említettük a DNy-i cölöplyuk közelében heverő, nagyméretű, elszenesedett famaradványt, melyet agyag tűzikutyák fogtak közre. A párhuzamként említett házak majd mindegyikében találkozunk ezzel a tárggyal. Malomfalva-Morestin egy-egy házban igen nagy számban kerültek elő. Csomókban való elhelyezkedésük alapján itt szövőszéknehezékként szolgálhattak. Más feltételezések szerint, kőben szegény vidéken ezeket az agyag tűzikutyákat hevítették fel, és locsolták le vízzel, fűtés gyanánt.

15 A tűzikutyák használatával kapcsolatban megemlítjük, hogy Miskolcon, a Szabadság téren, császárkori település feltárása közben előkerült egy átégett felület, tüzelőhely, melyet 30 db tűzikutya vett körül.

16 4. Bónal., 191 A. 5. A közöletlen lelőhelyek említését ld. Bónal., 1978. 139., ugyanott jegyzetek. 6. Horedt, K. 1974. 177-188. 7. Protase, D. 1966. 405^07. Teljes ásatási alaprajz; Horedt, K. 1955. III. t. 8. Horedt, K. 1974. 180. Tab. 2. 9. PárduczM.-KorekJ., 1958. 18-36. 10. Horedt, K. 1974. Tab. 2. Abb. 2., 3. 11. Szabó J. J., 1978. 61-84.; Szabó J. J.-Vörös /., 1979. 2. 218-230. 12. Szabó J. J.-VörösL, 1979. 2., 3-4. kép. 13. Párducz M., 1949-50. 85-89., 86. 1. kép, ugyanitt a ház rekonstrukciós rajza. 14. KovalovszkiJ., 1980. 15. Szabó J, J.-Vörös L, 1979. 2., 227. 16. K. Végh K., 1964. 45. 1. kép. 131