A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - LOVÁSZ Emese: Gepida ház Egerlövőn

GEPIDA HÁZ EGERLÖVŐN LOVÁSZ EMESE Egerlövő község határától DNy-ra, 8 km-re található a Homokpart nevű, enyhén kiemelkedő domb. Még ma is szikes, vizenyős rétek veszik körül, valamint három, már szabályozott medrű patak: a Kánya, az Eger és a Rima. A Tisza a Kiskörei-víztározóval 15 km-re van. A területen az utóbbi években is sok gondot jelentett a belvíz: vízelvezető csatornák ásásával próbálják termővé tenni a földet. A Homokparton a helybéliek elmondása szerint az 1930-as évektől bányásszák a homokot, a domb nagy részét már elhordták: 6-8 méteres bányagödör tátong a helyén. Valószínűleg innen került a múzeumba 1934-ben egy kis sötétszürke, korongolt edényke.

1 Az időről időre művelés alá vett bányából az 1970-es években hozott újabb leleteket Kriston József gépkezelő: egy kézzel formált, bevagdalt peremű edényt és néhány pasztagyöngyöt.

2 1983-ban a Mezőkövesd környékén áthaladó gázvezetékhez vittek innen újra homokot. Egerlövő akkori tanácselnöke értesítette a múzeumot, hogy a munkák során csontvázakat találtak. A helyszínen megállapítottuk, hogy három sírt bolygattak meg, ezek anyagát (sajnos mellékletek nélkül) átadták. Az 1. számú sírban egy igen erősen torzított koponyájú férfiváz feküdt. A homokbánya partfalában több sírfoltot figyeltünk meg, így a leletmentést azonnal megkezdtük. 1986 nyaráig (egy szezonban nem ástunk itt) 58 sírt tártunk fel, a bányagödör DNy-i peremén. Véleményünk szerint a temető 60-70%-a elpusztult. A bánya túlsó peremén már nem látszottak sírfoltok, de a közepén meghagyott kb. 8 méter magas „homokbabák" még őriznek sírokat, megközelíteni azonban nem mertük őket. A sírok tájolása zömmel Ny-K volt, néhány esetben eltérő tájolás is előfordult. Megfigyelésünk szerint ezek voltak egyben a sekélyebb sírok és többségükben bolygatatlanok. Á legtöbb sírt feldúlták éspedig nem sokkal a temetés után, egyes vázrészeket még az izmok, inak összetartottak a rablás idején. Pontosan tudták a sírrablók azt is, hogy hol ássanak: a fej, a mellkas és a derék vonalában dúlták föl teljesen a sírokat. A lábaknál elhelyezett agyagedényeket minden esetben bolygatatlanul megtaláltuk. A sírmellékletek és a torzított koponyájú férfiváz tanúsága szerint a temetőt a gepidák népe használta.

3 1986 nyarán a temetőszélek biztonságos és gyors megkeresése érdekében földgéppel 40-50 cm-es réteget tolattunk le a felszínből. Á területen szerzett ásatási tapasztala1. K. VéghK., 1971. III. t. 5. 2. Az edényben levő cédula szerint a lelőhely „Rima-part", ezt nem tartjuk valószínűnek, mert azon a parton homokkitermelés nem folyt. A leletbejelentőt megkérdezni nem tudtuk: a Homokparton munkahelyi baleset áldozata lett, a reászakadó homokfal alatt lelte halálát. 3. Duplasoros, díszített csontfésűk, a kézzel formált edények mellett korongolt, besimítással díszített „finomkerámia" 127