A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

IKVAI Nándor: A megyei múzeumok negyedszázada (1962-1987)

A MEGYEI MÚZEUMOK NEGYEDSZÁZADA (1962-1987) ilKVAI NÁNDOR A magyar muzeológia eredményeinek nem kevéssé részese és letéteményese a múzeumok megyei hálózata.

1 A lepergett negyedszázad ürügyén - és amiatt is, hogy az intézmény és tudománytörténet kutatásainak fontosságára ismét rávilágítsunk - a tanulságokat kívánjuk csokorba kötni. Mindezeket természetesen az eredmények és buktatók számbavételével kell megtennünk. Hogy mindez a miskolci múzeum évkönyvében lát napvilágot, nem éppen véletlen. Előrefutva a megállapításokkal el kell mondanunk, hogy ez a megye egyike azon szervezeteknek, amelyek a szerény indulástól nagy magasságokba törve tekintélyt, szakmai rangot vívtak ki maguknak eredményeikkel. Amikor 1802. november 25-én Európa legelső nemzeti múzeumát Széchényi Ferenc megalapította, aligha sejthette a nyelvéért is harcoló magyar világunk, hogy múzeumügye idáig juthat. 1962. július elsejével ugyancsak elsők voltunk szomszédaink közt, kik anélkül, hogy a múzeumügy egységét feladtuk volna, gazdasági és észérveknek engedve decentralizáltuk az addig egy kézbe összpontosított sajátos szakterületet. A fejlődés megértéséhez egy rövid visszapillantást kell tennünk. Az 1. tábla felsorolása mutatja, hogy milyen korán megfogant a Nemzeti Múzeum példája; fél évszázaddal követte Győr majd a századfordulóig sorra létrehozták intézményeiket a Kárpátmedence nagyobb városai. Közöttük 13 megye múzeumának rakták le alapjait a múlt században.

2 Ebből a lendületes fejlődésből következett, hogy a szakszerűbb és egységesebb működés, az ütemesebb előrehaladás érdekében 1897-ben létrehozták a „Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségét". Az 1907-es évkönyve szerint 76 könyvtár és múzeum (egylet) működését felügyelte és segélyezte az akkori hazában.

3 Ugyanez évben hagyták jóvá a Felügyelőség működési szabályzatát, amely az egységes múzeumügyről így ír: „6. §. Az Országos Főfelügyelőség föladata elsősorban, hogy a hazánkban létező és létesítendő nyilvános és közhasználatra szánt állami, hatósági, felekezeti és társadalmi gyűjtemények között a rendszeres gyarapítás, a tudományos alapra helyezett egyöntetű berendezés, az avatott igazgatás és a csereviszony szabályozása révén minél szorosabb összeköttetést létesítsen, s az ország különböző részeiben elszórt közgyűjtemények anyagát a nemzeti tudomány, művészet és művelődés tényezőivé tegye. Ezenkívül föladata, hogy az ország határain kívül, hazánkfiai használatára létesített és fönntartott könyvtárak ügyeit figyelemmel kísérje."

4 Egyidejűleg létrehozták a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát is, melynek működési köre: „.. . hogy az ország1. Az e témakörről korábban írt mondandónkat többször felhasználtuk a jelen munka során. Ld.IkvaiN. 1983.224-227. 2. SelmecziL., 1984. 70-72.; Éri /., 1984. 34. 3. MihalikJ., 1908.3-6. 4. MihalikJ., 1908.298. 11