A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István–IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. II.. közlemény

sarkában található a kétüléses árnyékszék; csatlakozik ehhez a konyhakert, amelynek kerítése részint kő-, részint deszkakerítés. Az épület udvarostól 136, a kert 62, az egész összesen pedig 198 négyszögöl. Az egésznek becsült értéke bécsiben 5050, vagyis folyópénzben 2020 f." A fentiekben húsz, a két tanulmányban összesen negyven miskolci objektum történetéhez sikerült újabb adatokat felsorakoztatnunk. Ezek elsősorban a belváros településtörténetének vizsgálata szempontjából fontosak, ugyanakkor nélkülözhetetlenek ahhoz a nagy vállalkozáshoz, amely a főutca rehabilitációs tervének elkészítését s a munka belátható időn belüli megvalósítását tűzte ki célul. IRODALOM Dobrossy L, 1975. A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei (továbbiakban: HOM. Közi.) 14. 21-32. Dobrossy /., 1976. Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek áruló színeinek XIX-XX. századi történetéhez. Herman Ottó Múzeum Évkönyve (továbbiakban: HOM. Évk.) XV. 113-150. Dobrossy I., 1978-79. A tapolcai apátság mindszenti serfőző műhelye. HOM. Közi. 17. 66-72. Dobrossy I.-Kárpáti L., 1981. A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai. HOM. Évk. XX. 121-145. Dobrossy J.-Iglói Gy., 1982. Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. HOM. Évk. XXI. 137-164. Komáromy J., 1972. Miskolci séták. Miskolc. Rétay K., 1928. Jubileumi Emlékkönyv a Miskolc-felsővárosi Szent Anna egyházközség száz éves fennállása alkalmából. Miskolc. Szendrei J., 1911. Miskolcz város története és egyetemes helyirata. IV. Miskolc. KRONDOMÄNEGEBÄUDE IN MISKOLC ANFANG DES 19-TEN JAHRHUNDERTS (Auszug) Miskolc war die bedeutendste Siedlung, die dem Diósgyőrer Dominialgut gehörte. Die Häuser und die verschiedenen Objekte die im Besitz des Dominialgutes waren, wurden oft vermessen und zu den Beschreibungen machte man auch Zeichnen. Vermessungen wurden 1755/56, 1783/84, 1832/33, 1854/55 und 1857 durchgeführt. Von den Vermessungen sind die Dokumente der Zusammenschreibungen von 1832-33 erhaltengeblieben. Darin konnten die Verfasser mit den Dokumenten beinahe Halbhundert in der Wirklichkeit aber nur vierzig identifizierbarer Gebäude und anderer Objekte arbeiten. Die Zusammenschreibung enthält die Kneipen und Gasthäuser die Schlächtereien und Fleischverkaufsstellen, die Mühlen, die Geschäfte des Dominialgutes, die Bierbrauereien und die 7 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 97