A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István–IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. II.. közlemény

19. „Fiú-leányiskola a felső kántorlakással" A) A leírásban szereplő Oskola utca a Domby-térképen Új-Oskola utcaként szerepel. Napjainkban ezen a helyen a Bársony János utca keleti vége található. Az észak-déli hosszkiterjedésű terület ettől az utcától a déli oldalon volt Tizenháromváros, ma kb. a Vászonfehérítő utcáig terjedt. Ez utóbbi utca is megszűnt, a vele majdnem párhuzamos akkori Szinva-malomárokkal együtt. A Szent Anna templom alatti térségben egykor volt iskolát térképünkön a 35. sorszámmal jelöltük. Helyén a DOMUS Áruház és egy most épülő új üzletház található. B) „Az Oskola-utczában áll a felső plébánia útjára merőlegesen az 1532 telekszám alatt. Jó anyagból, zsindelytető alatt, s jó állapotban találtatott. Van benne egy öt ablakos nagy terem, a folyosó másik végén két kis szoba, a kántor lakás konyhával és kis éléskamrával. A szobák fapadlós mennyezetesek, az ablakok négyszárnyúak, a kántor-lakásé vasrácsosak és még téli ablakkal is ellátottak. Mindenütt a fűtést cserépkályhák szolgáltatják. Valamennyi ajtaja fakeretes. Az iskola ajtaja mellett helyezkedik el a padfeljáró. Az épülethez kert is tartozik, amely vesszőkerítéssel van körülvéve. Az iskola az udvarral 233, a kert 424, összesen tehát 657 négyszögöl területű." 20. fy

Az uradalmi mérnök lakása" A) Az épület — Komáromy József kutatásai szerint — a mai Kossuth u. 13. számú telken volt és 1737-ben Jakucsi János volt a tulajdonosa. Később görög kereskedőcsaládok is birtokolták, majd 1817 után lett az uradalmi mérnöké.

15 Ennek a háznak a helyén jelenleg az Árva Pál építész tervei alapján készült újabb keletű, XX. századi ház áll, s a mai Borsod-Miskolci Múzeum található benne. Térképünkön az objektum helyét 36. számmal jelöltük. B) „A Czikó utcában, közel az udvarbíró lakásához a 2644-es telekszám alatt található, az egész épület jó anyagból, szolidan megépítve, jó állapotban, s zsindelytető alatt helyezkedik el (17. sz. kép). A bejárat boltozata után kövezett út vezet a középső kettős kapuhoz, amely az egymás után következő két, az utcára néző szobába nyit bejárást. Ezek boltozata nagyon szép. Négyszárnyú ablakai vaskeretesek, s vasrácsosak. A kapu vörösfenyőből van elegánsan kiképezve. Mindenütt cserépkályhák. Ezekből a szobákból középen van a konyhabejárat, s ebből kettős bejárat az éléskamrába, amely mind a három leírt szobával összeköttetésben van. A konyhából balra nyílik a kijárat a kőoszlopokkal ékes folyosóra. Az említett három szoba alatt van a pince, amely boltozatos lejáraton hozzáférhető. Az egész vakolt téglaboltozatos, s szobaszerűen fehérre meszelve. De mert nem eléggé mély, bor tartására nem való. Inkább föld alatti éléskamrának való, s mostani lakója is erre használja. Az udvarban jobbra van a zsindelytetős, fából épült kocsiszín, amely istállóként is használatos. Ez javításra szorulna. Innen tovább a kert következik, s még egy fából épített tüzelőkamra is. Az udvaron balra van a kőből épített fakávás kerekes kút, zsindelytető alatt. Fele azonban a szomszéd tulajdona, mert közös költséggel létesítették. Az udvar bal 15. Komáromy J., 1972. 63-64. 96