A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István–IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. II.. közlemény

Közvetlenül az utcáról nyílik a bejárat a konyhába, onnan jobbra a szoba, ahol a termésmérleget őrzik (vékásház). Ebbe az utcáról is van közvetlen bejárat. Emellett helyezkedik el a szolgaszoba. Padlója (ennek is és az előzőnek is) tégla, mennyezete gerendás. Kétszárnyú vasablakain rács található (ti. a kétszárnyú ablakokon vasrács van). A konyha tűzhelye mögött egy kis éléskamra van, amely boltozatos. A konyhától balra két egymásba nyíló szoba helyezkedik el, amely a vásárbíró lakása. Ezek padlója és mennyezete is fából készült. Ablakai kétszárnyúak, s vasráccsal vannak ellátva. Mindkét szobában cserépkályha található. Az épület mögötti udvar egyik oldala kőkerítéses, a másik deszkából való. Itt helyezkedik el a padlásra vivő feljárat is. A kocsiszín romos állapotban van és zsindelytető fedi. Az épület udvarostól 99 és fél négyszögöl területet foglal el, amelynek becsértéke bécsi pénzben 2367 f., míg folyópénzben 996 forint az értéke. 5. „Gabonatáros - kasznári - épületek" A) A lakóépület és a telke a mai Tizeshonvéd és Hoffmann Ottó utcák között volt, a Kilián György utcától nyugatra. Helyén és tágabb értelemben vett környékén napjainkban korszerű lakótelep áll. Meglétére - a serfőző házzal összefüggésben - már utal a koronauradalom 1783-ban készített összeírása is.

7 Az 1832/33-as felmérésből csak a tetőszerkezet alaprajzai és metszetei maradtak fenn, s ezek segítenek a leírás értelmezésében. Térképünkön az azonosított hely a 21. számot viseli, korabeli helyrajzi száma 1503 volt. B) A gabonatáros épület „a város felső részén, a Nagy Hunyad utcában - amelyet diósgyőrinek is hívnak —, az uradalmi Hóhér-korcsma környékén, az uradalmi Sörfőzőház folytatásaképpen az 1503. telekszám alatt látható. Az épület a telek belső oldalán jó anyagból, szolidan épült, palakővel újonnan fedve, mindenképp jó állapotban" (7. kép). Az udvar közepén a konyha-bejárat, jobbra ettől két egymásba nyíló szoba, balra egy különálló szoba. Innen jobb kéz felé is be lehet jutni a konyhába, amelyből az éléstár nyílik. A konyha tűzhelye mögött is van egy kis éléskamra. A szobák boltozatosak, fapadlósak, ablakai négyszárnyúak és vasráccsal vannak ellátva. A helységekben cserépkályhák találhatók. Hátul ugyanezen tető alatt boltozott istálló két lóra és három tehénre. Innen van a feljárat a padlásra is. Az épület másik oldalán a fából készített kocsiszín helyezkedik el, amely ugyan zsindelytetővel fedett, de nagyon rossz állapotban van; feltehetően két kocsi, s némi tűzifa befogadására épült. Ezzel folyamatos a nagy konyhakert. Az épület homlokzata előtt kis előkertet alakítottak ki. A kerítés részben deszka, részben léc. Az egész építmény és telke 550 négyszögöl területet foglal magába. Bécsi értékben 6077 f., míg folyópénzben 2430 forint az értéke. Ehhez tartozik a következő szám alatt felvett, „újonnan építendő magtár" is. „A gabonatáros lakásához tartozó nagy kert telkén, az utca felé van lerakva az új gabonaraktár alapja, jó anyagból. A királyi kincstár 23 106/1831. VII. 13-as rendelete 4736 f. 44 kr.-os költségvetést hagyott jóvá. Az 1833-ban kihirdetett devalváció szerint ez az összeg 3197 ft-ot jelent, amely bécsi értékben 7992 Ft-ot tesz ki." Az új, alapjaiban lerakott magtár felépítéséről későbbi adatok nem szólnak. l.Dobrossyl, 1978-79.66-72. 84