A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - VERES László: A miskolci nyomdászat története 2. Csöglei Tóth Lajos nyomdája (1842-1850)

megalapításában is. Ő indította meg a Miskolc—Eperjes közötti gyorskocsi járatot, amely Pesttel is összekötötte a várost. 1838-ban a Társalkodó c. lapban cikket közölt, amelyben sürgette a miskolci vasútvonal felépítését. Ő adott kölcsönt Tóth Lajosnak is, hogy az új betűkészleteket és gépeket beszerezhesse. Társa, Furman B. Ferdinánd gazdag miskolci fűszerkereskedő volt, aki a korabeli naplójegyzetek tanúsága szerint Lichtenstein tanácsait követve invesztálta tőkéjét „hasznos" vállalkozásokba.

18 A két üzletember által kiadott Miskolczi Értesítő 1842 és 1848 decembere közötti időszakban jelent meg, hetente egy alkalommal. Természetesen az említett időszakban a megjelenés nem volt rendszeres; voltak olyan hetek, amikor csak egy alkalommal, s volt olyan hét, amikor több esetben látott napvilágot a hetilap. A Miskolczi Értesítői 1842 és 1848 között hárman szerkesztették. A Tóth Lajos nyomdájában előállított hetilapot Okruczki Aurél, Lichtenstein József és Furman B. Ferdinánd állította össze.

19 A lap profilját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kezdetben kimondottan Lichtenstein és Furman érdekeinek megfelelő, gazdasági hirdetéseket tartalmazó hetilap egyre inkább „politikus"-sá válva a reformeszmék és a szabadságharc szolgálatának feladatát tűzte célul. Ezalatt azt kell értenünk, hogy a reformmozgalmak miskolci képviselőinek e

gy

_e

gy programbeszéde, a forradalom-szabadságharc időszakában pedig fontos információk is helyet kaptak a lapban.

2 ° A Tóth-féle nyomda harmadik terméktípusa az indulás évében színlap volt. A miskolci színjátszás 1842-ben már nagy hagyományokra tekintett vissza. A Szigethy-féle (azaz a város első) nyomdája is rendszeresen készített színlapokat. 1842-ben és az ezt követő időszakban — mint ez Szűcs Miklós naplója alapján dokumentálható — rendszeressé váltak Miskolcon a színielőadások. A színlapok előállíttatására rendszeresen a Tóthféle nyomda kapott feladatot. (3. sz. kép). A színlapokhoz hasonló rendszerességgel készített a könyvnyomtató műhely a megyei és a városi összeírások céljából űrlapokat,

2 1 valamint a XIX. század eleje óta igen nagy népszerűségnek örvendő kalendáriumokat. Miskolc első nyomdájában a kezdetektől, azaz a nyomda indulásától készítettek kalendáriumot. A „Miskoltzon készült és nyomtatódott Nemzeti Kalendáriom a két hazának" c. kiadvány egy évig azonos címen került ki Csöglei Tóth Lajos üzeméből is. A címváltoztatásra 1844-ben került sor: ettől kezdve a Miskolcon nyomtatott kalendárium Miskolczi Közönséges Nemzeti Naptár néven került ki a nyomdából, majd — ismeretlen oknál fogva - 1845-től Miskolczi Közönséges Naptár néven ismerjük (4-5. kép). A miskolci kalendáriumok 1854-ig viselték ezt a címet, s ezt követően a Rátz-féle nyomdából kikerülve Miskolczi Képes Naptár címen jelentek meg.

2 2 A Tóth-féle nyomdában előállított kalendáriumok — a hagyományos szerkesztési módot követve — két részből tevődtek össze: a fő tartalmi részt — mint ez évszázadokkal ezelőtt is jellemző volt — a naptár adta, s emellett sorakoztak fel az igen széles spektrumú tartalmat mutató mellékletek, amelyek sok esetben elbeszéléseket, külföldi irodalomból 18. KomáromyJ., 1913. 8.; Csorba Z., 1942. 73-74.; SzendreiJ., 1911.232. 19. Vö.: Fülöp A., (szerk.) 1964. 92. 20. Szűcs S., 1884.2. 21. Veres L., 1985.4-6. 22. VigaGy., 1976.213-215. 70