A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - VERES László: A miskolci nyomdászat története 2. Csöglei Tóth Lajos nyomdája (1842-1850)

2. kép. Kun Miklós 1842-ben megjelent 3. kép. Selyemre nyomtatott munkájának címlapja miskolci színlap 1846-ból zéssel látott el. Címe: Néhai Méltóságos Tóth Prónai és Blatniczai Báró Prónay Sándor Úrnak, arany sarkantyús vitéz , cs. k. kamarás', a' magyar tudós társaság' igazgató tagja', 's a' magyar-országi ágostai hitv. év. szentegyházak' és oskolák' halhatatlan emlékezetű Főfelügyelőjének a' miskolczi ágostai hitv. evangy. szentegyházban, Szent György Hava' 28-án 1839, gyászünnepe' alkalmával mondandó ének. Tóth Lajos 1842-ben kezdte meg tevékenységét Miskolcon. Kortársa, a neves naplóíró Szűcs Sámuel jegyzte fel, hogy a nyomdász „1842 július havában állította fel könyvnyomtató intézetét."

11 Ma még nem tudjuk, hogy mi lehetett az oka annak, hogy Tóth nyomdászprivilégiumának kihirdetését követően, 1841 tavaszán nem kezdte meg azonnal a miskolci ténykedését. Valószínű, hogy a kihirdetés után minden energiáját lekötötte az új nyomda berendezése, felszerelése. Amíg Szigethy Mihály könyvnyomtató műhelye a vármegyeháza szomszédságában, egy kis, földszintes, bérelt épületben volt, addig Tóth Lajos nyomdája már saját tulajdonában levő házában kapott helyet. A nyomda és egyben Tóth Lajos lakóházának pontos helyét nem ismerjük. A már említett naplóíró feljegyzéséből tudjuk azt, hogy valahol a mai Patak utcában volt. Szűcs Sámuel az 1845. évi miskolci árvíz kapcsán feljegyezte, hogy „a Pece megáradt s a habok a megyeháza kapujáig, a könyvnyomda melletti közön át jöttek."

12 Tóth Lajos nem vásárolta meg az egykori Szigethy-nyomda felszerelését. Egykori munkahelye, a budai Egyetemi Nyomda új, keskeny antikváit szerezte be a kor 11. Szűcs M., 1984.235. 12. Leszih A., 1933.11. 68