A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

EMLÉKÜLÉS Herman Ottó születése 150. évfordulóján - SZABADFALVI József: Herman Ottó közéleti tevékenysége

írása. Az ún. tanoncképzés később is visszatér írásaiban, úgy tűnik ezekben saját fiatalsága, a géplakatos tanuló nehéz sorsa szolgált élményül. 1876-ban jelent meg híres cikke A mérges csók címmel.

19 Később kapcsolatot talált a munkásmozgalom vezetőivel, így pl. Csillag Zsigmonddal; hosszú eszmecserét folytat a kommunizmusról Frankéi Leóval. 8. Herman Ottó közéleti tevékenysége kapcsán meg kell emlékeznünk képviselői tevékenységéről is, 1879-től a századfordulóig szinte folyamatosan képviselő Szegeden, Törökszentmiklóson, majd pedig Miskolcon. Ez idő alatt számtalan beszédet mondott el, még többször szólt hozzá; illetve a parlamentben' ügyekről igen sokszor írt cikket napilapokban is. Ezt a tevékenységét a Herman Ottó-kutatás alaposan még nem tárta fel, ennek nemcsak politikatörténeti aspektusai vannak, s teljes egészében hozzátartozik a tudós-politikus portréja megrajzolásához. Itt csak utalni tudok közéleti érdeklődése sokszínűségére: Beszélt Bosznia-Hercegovina közigazgatásáról (1879. nov. 12.); a diplomás proletárokról (1880. jan. 9.); több alkalommal a zsidóság jogairól (pl. 1880. márc. 11., 1880. okt. 1., 1883. jan. 23., 27., 28.); a tiszavölgyi ármentesítésről (1881. máj. 27. v. ö. Egyetértés 1881. máj. 1.); ugyancsak több alkalommal a filoxéráról, az uzsoráról, a házadóról, a színházakról, a középiskolai reformról, a csendőrségről, a munkásbiztosításról, az árvízvédelemről, a fegyházakról, a nyugdíjtörvényről, többször foglalkozott egyházpolitikai és iparfejlesztési kérdésekkel és szinte minden évben hozzászólt az állami költségvetéshez is. Haladó, függetlenségi nézeteinek természetesen megvoltak a sajátos korlátai is, egyes kérdésekben akadhattak nálánál haladóbb vélemények is; mai ismereteinkhez viszonyítva őket, különösen. Politikai tevékenységét azonban mindig a tiszta, önzetlen és becsületes ügyszeretet vezette, üldözte a korrupciót, a mindenirányú érdekszövetségeket. Állami funkciót nem fogadott el, még Magyar Tudományos Akadémiai tagság tervét is elhárította. Harcos politikus és harcos tudós volt, tevékenységét mindig átszőtte szubjektuma is. Köztudott Kossuth Lajoshoz fűződő ragaszkodó kapcsolata, többször váltottak levelet, s több alkalommal meg is látogatta turini magányában.

2 ° Végezetül joggal megállapíthatjuk Herman Ottóról: Nemcsak három tudományág vallja magának, nemcsak harcos politikus volt, hanem sokat és sok helyen alkotó, tevékeny közéleti ember is. Emlékét tisztelettel őrizzük. IRODALOM Erdödy G., 1984. Herman Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. Budapest. Herman O., 1874. Kendertörő gépek az apatini kiállításon. Ellenőr. Herman O., 1875. A phyloxéra4c érdeséhez. Természettudományi Közlöny. Herman O., 1876. A mérges csók. Természettudományi Közlöny. Herman O., 1877 a. Az olasz kendertermelésről és kezdéséről. Budapest. Herman O., 1877b. Az iparmúzeum. Vasárnapi Újság. Herman O., (szerk.) 1882. Védjük az állatokat. Budapest. Herman O., (szerk.) 1883. Az állatok védelme. Budapest. Herman O., 1887a. Az okszerű halas gazdaság lényeges feltételéről Term.-tud. Közi. XIX. 436-449. 19. Herman 0., 1876. 20. Sáfrány Gy., 1960. 41