A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

EMLÉKÜLÉS Herman Ottó születése 150. évfordulóján - SZABADFALVI József: Herman Ottó közéleti tevékenysége

önkéntes munkatárs. Az évi támogatás csupán 2000 korona volt. Jónéhány évi kemény munka után 1894-ben megindítja az Aquillat, az Ornitológiai Központ madártani szakfolyóiratát

4 . A Magyar Néprajzi Társaság megreformálására 1892 februárjában Herman Ottó tett javaslatot

5

, ezt követően rövid időre a társaság elnökévé is választották. Xantus János halála után, 1894-ben felajánlották neki a Néprajzi Múzeum igazgatói székét, ezt azonban szabadelvű párti képviselőtársai javaslatára nem fogadta el. Herman Ottót tágabb tekintetben is érdekelték a kultúrpolitikai kérdések „Nagy igazságot mondott Herman Ottó nem egyszer a Házban, mikor megjegyezte: Magyarországnak két képe van, Magyarország a jelentésekben és Magyarország a valóságban." - írja róla Lambrecht Kálmán

6

. Publikációs jegyzéke igazolja, hogy számtalan előadást tartott, nemcsak tudományos fórumokon, hanem - mai szóhasználattal élve - a közművelődést szolgálót is, a nagyközönség számára. Szervezett olvasóegyletet, támogatta a középiskolák és egyetemek átszervezését, színházak fejlesztését. 2. Jelentős muzeális gyűjtemény együtteseket hozott össze. A múzeumi munkával konkrétabban a preparálással Bécsben — még lakatossegéd korában — ismerkedett meg a Hofmuseum Naturalienkabinettjében. Tudását 1864-től 1872-ig Kolozsváron, a tudós Brassay Sámuel irányítása mellett fejlesztette, itt vált belőle - autodidakta módon — kutató, sőt tudós. Az Erdélyi Múzeumot fenntartó Múzeumi Egylet őszi ülésén mutatta be első tanulmányát, a kaba-sólyomról, az előadás a Múzeumi Egylet Évkönyvében (1864—65., 84—86.) megjelent. Több alkalommal járt gyűjtőúton az erdélyi Mezőségen. 1867-ben nagy igyekezettel dolgozott az ún. Tauscher-féle madártojás és bogárgyűjtemény megszerzésén, 1868 őszén a pesterei Igrici barlangban talált barlangi medve csontvázakkal vetette meg a kolozsvári múzeum őslénytani gyűjteményét. A gyűjtemények további gyarapításáról Lambrecht Kálmánnál a következőket olvashatjuk: „1869 január havának második felét Mezőháton töltötte jegeshalászattal. Ez az útja is gyarapította a múzeum gyűjteményét, amely Herman Ottó gondozása alatt igazán gyors léptékben fejlődött. Második mezőségi kiszállása 2343 állattal gazdagította az Erdélyi Múzeumot, a tojásgyűjtemény pedig a semmiből 2869 példányra szökkent 212 fajjal, alig három év alatt. Megvetette a csontvázgyűjtemény alapjait is, a rovargyűjteményt pedig több ezer példánnyal gyarapította."

7 A Petényi-hagyaték indította el hal élettani, halászati, majd pedig eszközgyűjtéseit is. Halászati eszközeit bemutatta kiállításokon is, s a millenáris kiállításra való készülődés vezette el 1893 után a pásztorélet tárgyainak és hagyományainak gyűjtéséhez is. Halászati és pásztorkodási tárgyegyüttesei részben a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya magyar gyűjteményét indította, gyarapította, részben a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba került. Itt kell megemlítenem, hogy gyarapította választott városa, Miskolc múzeumának gyűjteményét is, az ún. Bársony-házi szakócák egyik szép darabját az 1899-ben létesült múzeumnak adta át több eredeti fotó kíséretében. Innen eredt tanulmányai, a körülöttük 4. Huszty $., 1973. S.HusztyS., 1979. 6. Lambrecht K., 1920. 1. Lambrecht K., 1920. 38