A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

EMLÉKÜLÉS Herman Ottó születése 150. évfordulóján - FÜLEP Ferenc: A régész Herman Ottó

Mit ír ezzel kapcsolatban Engels

16

: „Bizonyára mindenekelőtt életmódjuktól indíttatva, amely a mászásnál más ügyleteket jelöl ki a kéznek, mint a lábnak, ezek a majmok a sík földön (ezt még külön is szeretném kiemelni!) kezdtek leszokni a kéz segítségülvételéről járás közben és mindinkább felegyenesedett járást vettek fel." Ugyanitt lejjebb

17

: „A majmoknál is uralkodik már a kéz és a láb felhasználásának megosztása. A kezet, mint már említettük, a mászásnál másképpen használják, mint a lábat." Ismét lejjebb Engelsnél:

1 8 „Az emberkéz fokozatos kifinomodása és a lábnak a felegyenesedett járásra való, ezzel lépést tartó kiképződése kétségtelenül ilyen korreláció révén is visszahatott a szervezetnek más részeire." Térjünk vissza ismét Herman Ottóhoz:

1 9 „Tudjuk, hogy az emberi csecsemő még »kézzel-lábbal« kapkod; . . . az emberi csecsemő járásának legkezdetlegesebb formája még a »négykézláb«-járás és ez csak a csecsemő szervezetének zsenge volta miatt esetlenebb a majoménál, a sík földön értve." (Szeretnék itt visszamutatni az Engelsnél előbb előfordult, hasonló „sík földön" kifejezésre!) Mit olvashatunk, hasonlót Engelsnél:

20 „Minden ma még élő emberszabású majom tud felegyenesedve állni és csupán két lábon tovamozogni. De csak szükség esetén és felettébb gyámoltalanul . . . Egyáltalában a majmoknál még ma is megfigyelhetünk minden átmeneti fokot a négykézláb -járástól a két lábon járásig". Herman Ottó tanulmányában eljut ahhoz a gondolathoz, hogy a kéz „biztos eszközlőjévé és végrehajtójává" válik az emberi értelemnek. Erre példákat is hoz fel

21 : „Gondoljunk itt a kéz szerepére, amely egy Liszt zongora-, vagy Paganini hegedűjátékában van kifejezve s a mi méltán bámulatba ejthet." Lejjebb pedig „Rafael sixtina madonnáját" említi még meg példaként, melyet „az értelem szolgálatában,... az akaratnak alávetett jobb kéz . .. viszi át a vászonra . ..". Milyen példákat hoz fel Engels a munka révén kifinomult emberkéz alkotásaira? Engelsnél egy bonyolult, hosszú mondat végén a következők olvashatók

22

: „.. . új, mind bonyolultabb műveletekre való folyton megújuló alkalmazása révén tett szert az emberkéz a tökéletességnek arra a magas fokára, amelyen Raffaello festményeit, Thorvaldsen szobrait, Paganini zenéjét elővarázsolhatta." Tisztelt Hallgatóim! Szeretném a gyanúnak még a leghalványabb árnyékát is elhárítani magamtól, hogy Herman Ottóból marxista tudóst faragjak. A fenti párhuzamokkal egyetlen dolgot szerettem volna bizonyítani, hogy ez a nagy tudós, amikor 1903-ban ezt a cikkét írta, feltehetően ismerte, olvasta Engels 1896-ban Németországban megjelent tanulmányát. Erre utalnak az összecsengések, a példák azonossága. Herman Ottó tehát nemcsak a természettudományok terén, a darwini tanok híveként igyekezett lépést tartani a kor tudományával, hanem idézett tanulmányában — kimutathatóan — az őstársadalmak kutatásában új utakat kijelölő Engels munkáit is figyelemmel kísérte. A haladó tudomány képviselői ezért is hajtanak fejet a 150 évvel ezelőtt született Herman Ottó emléke előtt. 16. Engels, F, 1963.449. 17. Engels, F, 1963.449. 18. Engels, F, 1963.451. 19. Herman O., 1903. 98. skk. 20. Engels, F, 1963. 449. 21. Herman O., 1903.102. 22. Engels, F, 1963.450. 34