A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - D.VARGA László: Adatok az Ung–Laborc–Latorca mellék pásztorkodásához

rettent, hogy a betegség elment tőle. Utána megfürösztötték, a gyermek gyomra megtisztult. Majd elaludt, s reggelig fel sem kelt. Másnap már úgy evett, „mint a sáska", mivel jól kiéhezte magát a néhány nap alatt. IRODALOM Balassa I., 1975. Lápok, falvak, emberek. Budapest Balassa I.-Ortuthy Gy., 1979. Magyar néprajz, Budapest Barna G., 1979. Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén Bellon T., 1979. Nagykunság. Budapest Bődi E., 1972-1974. Pásztorbérek Karcagon. Tanulmányok a Hortobágy néprajzához. 81-91. Debrecen Bencsik J., 1971. Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. Debrecen Berkes Z., 1940. Éghajlat. Csíkvári A. (szerk.) Ung-vármegye. Budapest Dám L., 1972-1974. A hajdúszoboszlói belső legelő pásztorépítményei. Tanulmányok a Hortobágy néprajzához. 109—134. Debrecen Dobrossy I.-FügediM., 1979. Ráolvasások egy 18. sz. gyógyítókönyvből. HOMÉvk. 245-259. Chôma D., 1940. Mezőgazdaság. Csíkvári A. (szerk.) Ung-vármegye. Budapest D. Varga L., 1981. Ung-vidéki faragó pásztorok. HOMKözl. 19. 146-152. Ferenczi L, 1984. Bűbájos kocsisok a szatmári népéletben. Folklór és Ethnográfia 16. 235-243. Debrecen Fügedi M., 1978—79. Babonás állatgyógyító eljárások egy 18. századi tokaji gyógyítókönyvben. HOMÉvk. XVII-XVIII. Magyari M., 1983. A jószágtartás babonái. Hajdú-Bihari Napló, december 17. Manga J-, 1976. Magyar pásztorfaragások. Budapest Petercsák T., 1979. Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben. HOMÉvk. XIX. S. Kovács I., 1983. Pásztorélet, pásztorművészet. Budapest Viga Gy., 1978-79. Adatok állatgyógyításunkhoz: a zabolázás. HOMKözl. 17. 133-136. BEITRÄGE ZUM HIRTENTUM DER UNG-LABORC-LATORCA-GEGEND (Auszug) Die Abhandlung legt aufgrund rezenser Sammlungen das Hirtentum und Viehzucht des Landes zwischen den Flüssen Ung, Labore und Latorca dar. Die diesbezügliche Forschungendes bisher unerforschten Gebietes ist ein interessanter neuer Farbenfleck in der ethnographischen Literatur Ungarns. Das einleitende Kapitel der Abhandlung beschäftigt sich mit mit der allgemeinen Beschreibung des historischen Komitats Ung und mit denjenigen klimatischen und orographischen Faktoren, die vom Gesichtspunkt des Hirtentums aus von Bedeutung waren. Die einstigen Überschwemmungsgebiete der Flüsse wurden allmählich trockengelegt und aufgerissen, aber auch so sind ausgedehnte Weiden zurückgeblieben wo Hirtentum in grossem Masse betrieben wurde und was charakteristisch für die Bauernwirtschaft der Gegend ist. In der Abhandlug handelt es sich um die Herkunft der Hirten, die im allgemeinen den ärmeren Schichten der Dorfgemeinschaften entstammten. Ihre Tätigkeit hat sich 341