A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - SZABADFALVI József: A sertéstenyésztés néprajzi kutatása Magyarországon

hajdúböszörményi,

63 Nagy Gyula Vásárhelyi pusztai állattartási monográfiájában.

64 E két utóbbi munkában dolgozták fel legalaposabban a házak melletti, intenzív jellegű disznótartást és -hizlalást. Ugyanígy több-kevesebb adatot tartalmaznak a néprajzi helység- és tájmonográfiák, ezek között is elsősorban a későbbiekben, bár találunk adatokat pl. Gönczi Ferenc göcseji és Kiss Géza ormánsági monográfiájában is.

6 s A legtöbb adatot a dunántúli tájegységekről megjelent monográfiákban, így Vajkai Aurél, Kodolányi János, Katona Imre,

66 a tiszántúliak között Fél Edit-Hofer Tamás átányi és Bálint Sándor szegedi

67 monográfiájában találhatjuk. Vajkai Aurél pl. Szentgálról írott monográfiájában a házi sertéstenyésztés építményeit és tartásmódjait is rögzíti.

6 8 A magyarság sertéstartásának belterjessé válásáról, az intenzív tartásmódokról, közöttük a legeltetés és a takarmányozás, a hozzá kapcsolódó építmények változásairól sem jelent meg külön munka. Idevonatkozó adatokat találunk egyes tematikus monográfiákban. Balassa Iván monográfiája a kukoricatermesztésről részletesen foglalkozik a sertések takarmányozásának történetével és eljárásaival.

69 A burgonyatermesztés monográfiájában Kosa László is említi a termeivény szerepet a sertések takarmányozásában.

70 Néhány kisebb írás megemlíthető a sertéstenyésztéssel kapcsolatos szokások témaköréből is: Néhány oldalas írás jelent meg a vácszentlászlói

7 * és a jászladányi disznótori kántálásról.

72 A disznótori sertésfeldolgozást és a szokásokat Ecsedi István dolgozta fel.

73 Kanászjóreggel címmel 1939-ben Seemayer Vilmosirt.

1 A A kanászkürtölésről, az ún. kanászhangversenyről

15 illetőleg a kanászkürtről többen írtak, közöttük Bartók Béla is.

76 A sertéspásztorkodás és a házi sertéstartás építményeiről már igen keveset tudunk, egyetlen, ide vonatkozó tanulmányt említhetek, Barna Gábor: Kerekólak a Hármas-Körös mentén c. tanulmányát.

77 Néhány adat fellelhető még az építkezési szakirodalomban, valamint a monográfiákban. A magyar állattenyésztés történetével foglalkozó gazdaságtörténeti irodalomban is találhatók adatok a sertéstenyésztés történetére. Itt és most csak a legfontosabbakat említhetem meg: Jó adatok találhatók Belényesy Márta,

1 s Éber Ernő,

19 Gaál László

80 és mások

81 munkáiban. 63. Bencsik J., 1971. 64. Nagy Gy., 1968. 65. Gönczi F., 1914.; Kiss G„ 1937. 66. Vajkai A., 1959.; Kodolányi J., 1960.; Katona L, 1962. 67. FélE.-Hofer T., 1961.;Bálint S., 1976. 77., 489-507. 68. Vajkai A., 1959a. 50-52. 69. Balassa L, 1960.429-433. 70. Kosa L., 1980. 221-223. ll.JankovicsM., 1956. 72. Nagy /., 1960. 73. Ecsedi L, 1935.63-85. 74. Seemayer V., 1939. IS.Györffyl., 1910.; Hodossy B., Í912.; Acs L., 1910. 76. Bartók B., 1911. 77. Barna G., 1971. IS.BelényesyM., 1956. 79. Éber E., 1961. 80. Gaál L., 1966. 81. Csöppüsl, 197'2.;Asztalosl, 1968.