A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - SZABADFALVI József: A sertéstenyésztés néprajzi kutatása Magyarországon

re, s a múlt század végére. Az utóbbi egy-két évtizedben fellendült a sertéstenyésztés néprajzi kutatása, ez azonban elsősorban a külterjes tenyésztési hagyományok felé irányult. Vessünk egy rövid pillantást az elmúlt századok forrásaira: Az első híradások, rövidebb-hosszabb leírások a klasszikus történeti és tájleíró munkákból származnak, az adatok a történeti tartásformákat örökítették meg: Oláh Miklós 1540 körül írott munkájában a sertések réti tartását említi,

3 Apátiái Csere János enciklopédiájában viszont a makkoltatást dicséri.

4 Bél Mátyás is Notitiájában több helyütt ad hírt a sertéstartásról.

5 A 18. sz. közepe táján fellendülő agrárfejlődés - a termelékenység növelését tűzve célul - tudományos alapokra igyekezett helyezni a gazdálkodást, ennek kapcsán az állattenyésztést is. Szakkönyveket írtak és jelentettek meg. Ezekben vagy leírták és elmarasztalták a megrögzött régi szokásokat, vagy pedig ismertették az új eljárásokat, termesztési és tenyésztési módokat. Említsünk a legfontosabbakból: Mitterpacher Lajos a hagyományos hizlalási eljáráshoz, a makkoltatáshoz nyújt jó adatokat.

6 A korai magyar gazdasági irodalom két óriása, Nagyváthy János és Pethe Ferenc is részletesen foglalkozik a sertéstenyésztés régi és új eljárásaival. Az utóbbi szerző 1814-ben külön kötetet is szentelt a „disznó 's aprómarha" tenyésztésének.

7 1835-ben, Kassán megjelent könyvében Lánghy István is még a Tapasztalaton épült disznótenyésztést propagálta.

8 A reformkorban meginduló gazdasági folyóiratok, pl. a Mezei Gazdák Barátja is több tanulmányt közöl a sertéstenyésztés különböző kérdéseiről: Az 1830-as években írtak a sertések egyik betegségéről a torokgyíkról,

9 a fiatal malacok hasmenéséről,

10 és a fiatal sertések tenyésztéséről.

1 { A Magyar Gazdában az 1840-es években Limbek Antal nagyobb cikkben foglalkozik a sertéstenyésztés aktuális kérdéseivel,

12 Bende Péter a makkon hizlalást ismerteti.

13 A Magyar Gazda 1846-ban közölte a makkoltatásról megjelent 1832/36. évi VI. törvénycikk fogadtatását is.

14 Az 1850-es évek gazdasági folyóirata, a Falusi Gazda ugyancsak gyakran közölt idevonatkozó tanulmányokat, cikkeket és kisebb híradásokat: Galgóczy Károly 1856-ban Sertéshizlalás címmel közöl írást.

15 Pataki Pál ugyanezen címmel értekezett.

1 6 Az 1860. évi egyik számban a magyar sertéstenyésztés hanyatlásának okait vizsgálták.

17 A makkoltatás hasznait mérlegelik 1859-ben a 3.0lahusN„ 1930. 30. skk. A.Apátzai TsereJ., 1803. 295. 5.BélM., in. Lukács K„ 1943. 238-239.; 267., 272. 6. Mitterpacher L., 1779-1794.11. 143. 1. Nagyváthy J., 1791.; Pethe F, 1805.; Pethe F., 1814. 8. Lánghy I., 1835.8. 9.IrimyJ., 1830. 366-367. 10.A...S., 19306. 382. U.A...S., 1930Ű. 12. Limbek A., 1844. 119-124.; Vö.: még Bogma, 1845. 1095-1099. 13. Bende P., 1848. 14. Barcsay., Magyar Gazda, 1846. 15. Galgóczy K.

t 1856. 201-203. 16. Pataki P., 1856. ll.Sz.n. 1860.59-60. 294