A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BALÁZS Géza: Égetett szeszes italok készítése és fogyasztása a Közép-Tisza vidéken

IRODALOM Andrásfalvy B., 1957. A vörösbor. Magyarországon. Néprajzi Értesítő, XXXIX. 49-69. Apor P., 1972. Metamorphosis Transylvaniae, azaz Erdélynek változása. Budapest Balassa L, 1944. Adatok a székely népi italok ismeretéhez. Ethnographia, LV. 88-93. Balázs G., 1984. Pálinkázási szokások. Turista Magazin. 95. 4. szám 13. Balázs G., 1985. Égetett szeszes italok a magyar népéletben. Szakdolgozat. ELTE Tárgyi néprajz tanszék. Benedekfalvy Luby M., 1939. A szilva hazája. Néprajzi Értesítő' XXXI. 300-310. Bevilaqua Borsody B., 1931. A magyar serfőzés története. I—II. Budapest Bezerédj P., 1883. Utasítás a szederfamag szedésére. Budapest Bődéi J., 1943. Adatok Zalabaksa gyűjtögető gazdálkodásához. Néprajzi Értesítő XXXV. 69-96. Csetri E., 1965. Frivaldszky János, a természettudományok hazai úttörője (1730-1784). Korunk III. 1521-1526. Gönczi F., 1914. Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár Kardos L., 1943. Az őrség népi táplálkozása. Budapest Kárpáti E., 1979. A magyarországi alkoholizmus elleni küzdelem múltjából. Budapest Keleti K., 1887. Magyarország népességének élelmezési statisztikája physiológiai alapon. Budapest Kosa L., 1980. A burgonya Magyarországon. Budapest KreszM., 1983. Magyar népi cserépedények. Budapest Lehoczky T., 1894. Gazdasági viszonyok Thököly Imre fejedelem uradalmaiban 1684-ben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle I. 146-163. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára III. Főszerkesztő: Benkő L., 1976. Budapest Maurizio, A.. 1933. Geschichte der gegorenen Getránke. Berlin A'. MátyusL, 1787. Ó és Új Diaetetica II. Pozsony Merényi L., 1896. A lévai uradalom sör- és pálinkafőzés szabályozása 1719-ben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle III. 175-184. Némethy E., 1945. Adatok egy primitív pálinkafőző-eljárás előfordulásához. Ethnographia LVI. 67-69. Paládi-Kovács A., 1966. A boza kultúrtörténeti hátteréhez. Műveltség és Hagyomány VIII. 71-84. Debrecen Petrovits D., 1890. A pálinka az Alföldön és környékén. Természettudományi Közlöny 254. füzet. 505-516. Prohászka J., 1956. A régi magyar demizson és ami benne volt. Magyar Nyelvőr LXX. 476-478. Sólyom L.-Nákovics L., 1983. A pálinkafőzés kialakulása, szabályozása és a szeszfőzdék jelentősége. Szeszipar XXXI. 81-89. Sólyom L.-Ujszászi J.-Nákovics L., 1983. A gyümölcsszeszfőzdék területi elhelyezkedése, kapacitásuk kihasználása. Szeszipar XXXI. 128-141. Szabadfalvi J., 1961. A magyar mézsörkészítés. Műveltség és Hagyomány III. 107-128. Debrecen Szentmihályi

I, 1956. A csödei pálinkafőzó'4íunyhó. Néprajzi Közlemények I. 236-238. Ujváry Z., 1957. A vadon termő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. Néprajzi Értesítő XXXIX. 170-204. Vajkai A., 1939. Cserszegtomaj. Egy hegyközség élete. Néprajzi Értesítő XXXI. 170-204. A vám- és pénzügyőrség szabályairól. A szesz jövedéki ellenőrzése. 26-37. Házi Jogtanácsadó. 1984. 7. szám. Vincze L, 1957. Magyar szőlőmetsző kések és metszésmódok. Néprajzi Értesítő XXXIX. 71-101. Vincze I., 1958/a. Magyar borsajtók. Ethnographia LXIX. 1-28. Vincze í., 1958/b. Magyar borpincék. Néprajzi Értesítő XL. 83-104. Zám T., 1977. Szeszmesterek. 161-234. In.: Tanyabejáró. Kecskemét Zára T., 1982. Szeszmesterek. 234-252. In.: Alkoholizmus, összeállította: Fekete János. Budapest Zolnay L., 1977. Kincses Magyarország. Budapest 287