A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

ebben a két faluban paticsból készültek. Hercegküton a melléképületek (istálló, kamra) díszítése különleges, a tégla boltíveket pirosra színezték és a zárókövet mintázták. Ez a díszítés nem jellemző a másik két településre. Földrajzi helyzetéből adódóan ez a legzártabb település, itt volt a legkevesebb a magyarok száma. Károlyfalva sokban hasonlít Hercegkúthoz. A lakóépületek telepítésének sajátossága a közös udvarban épített két különálló lakóépület, a gazdasági részen pedig a szénaledobó alkalmazása. Teljesen egyéni a nyílászárók kiképzése és azok díszítése, a kőbe faragott virág, levél motmimokkal. A legnagyobb számban itt találhatók ma is a díszített vas ablaktáblák. Említést érdemel még a faragott ereszdeszka. A falvak azonos rendszerű és megoldású borospincéket építettek a környező hegyoldalakon. Mindvégig izgalmas kérdés volt és maradt, hogy a telepesek mit őriztek meg a távoli haza népi építészetéből. A Baden-Württenberg tartomány Schwarzwald néven ismert földrajzi területének a német népi építészetben több jellemző háztípusa volt. A „Schwarzwaldhaus"' tipikusan hegyi ház (Gebirghaus), amelynél a domborzati viszonyok, a meredek lejtő meghatározó szerepet játszott. Ez rendszerint csak kétszintes lakóház építését tette lehetővé, ami jellemző is az egész Schwarzwald területére.

26 A többlakásos lakóház gyakori volt pl. Bernau környékén. A magastetős lakóházak padlásterét takarmánytárolásra használták ez volt az ún. Hochtenne, amibe a meredek domboldalról közvetlenül be lehetett hajtani a szekérrel. A településszerkezet a domborzati viszonyoknak megfelelően teljesen szétszórt volt. (Pl. Bernau és st. Blasien

2 7

). Az itt megfigyelhető házak ablakait fatáblák védték. A Tokaj-Hegyalj ára 1750 táján betelepült németek a Schwarzwaldhaus-ból szinte semmit sem tudtak megvalósítani. Más társadalmi-gazdasági viszonyok és természeti adottságok közé kerültek és építészetükben a kialakult településszerkezetben alkalmazkodtak a magyar falvakhoz. A lakóházak alaprajzi tagozódása szinte azonos a magyar falvak lakóházaival. A Balassa Iván leírásából ismertetett alaprajzi eltérés feltétlenül jellemző lehetett, de erre ma már csak egyetlen példát találtam. Az azonban kétségtelen, hogy a Ritkán és Károlyfalván kialakult többlakásos lakóház sajátosan jellemző ezekre a településekre, emlékeztetve a Schwarzwaldhausra. A kovácsolt és öntöttvas ablaktáblák más településeken is megtalálható, pl. Alsóvadászon. A csűrök telepítése a bachseni településszerkezettel azonosítható és nem a Schwarzwaldra jellemzővel, de ez sem kifejezetten német sajátosság, mert magyar falvaknál is megtalálható. (Pl. Hejce B.-A.-Z. megye). A Trautson herceg kezdeményezte telepítés ma is felismerhető a Tokaj-Hegyalján. A falvak összetartása ma már meglazult, a német nyelvet csak az idősebbek beszélik, de ennek megértése az irodaimi nyelvet beszélő számára szinte lehetetlen. A MA MÉG FELLELHETŐ NÉPI LAKÓHÁZAKRÓL Károlyfalva 1. Rákóczi u. 39. sz. Tornác nélküli lakóépület, kb. 120 éves (.szoba-konyha-szoba-kamra-istálló) Vegyes falazat. 2. Rákóczi u. 76. sz. (1982-ben lebontásra kerül) Vegyes falazatú, tornác nélküli lakóépület. Lakatlan. 26. Torsten, G. 1977.59. 27. Torsten, G. 1977. 85-88. 269