A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

10. kép. Károlyfalva, Rákóczi u. 76. sz. kőkeretes ajtó szellőzőnyílással Ennek közvetkeztében Rátka, Károlyfalva és Hercegkút lakóházai kőből épültek. Az építőanyag beszerzése a Hegyalján található kőbányákból történt. Károlyfalvának a Kapitány-völgyben volt kőbányája, de ismert volt a nyilazói és a hosszúföldi kőbánya is.

18 A kőfal alá készítettek alapot. A falat 40—80 cm mélységű árokba kezdték el építeni. A szabálytalan alakú köveket egymásra rakva jól megdöngölték. A felmenő fal vastagsága 50—60 cm, kötőanyaga a sár és a mész. A falat kívül-belül vakolták és fehérre meszelték. A terepet előkészítették, egyenesre, vízszintesre faragták. Található azonban olyan telepítés is, amikor a lakóépület a terepviszonyokat követve, eltérő gerincmagasságú tetővel épült. Ez Rátkán a Vasút u. térségében figyelhető meg. Az ajtók, ablakok fölötti áthidalás megoldása egyenes vagy íves. Ez gyakran egy lakóépületen belül is változik. Az egyenes áthidalást kőkeret beépítésével, az íveset boltív rakásával oldották meg. A kettőt együtt is alkalmazták úgy, hogy előbb a boltívet rakták ki kőből, majd a kőkeretet építették be. A bejárati ajtókat Károlyfalván öt elemből álló kő nyílászáró beépítésével képezték. Az áthidaló gerenda két részből állt, a két rész között 6—8 cm magas, az ajtó szélességének megfelelő szellőzőnyílást faragtak. Ez biztosította az állandó léghuzatot a szabadkémény számára (10. kép). A kő nyílászárókat díszítették, amelyről a későbbiekben szó lesz. Természetesen használták a fa nyílászárókat, a fa áthidaló gerendákat is. Az ajtók rendszerint szimplák. A kamraajtó és a pitvarajtó előtt megfigyelhető a félajtó vagy rács. Feladata, hogy a kisállatokat kizárja az épületből. 18. Balassa L, 1973. 308. 253