A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - MIZSER Lajos: Cserépfalu XVI-XVII. századi vezetéknevei

II. Foglalkozást, tisztséget jelentő vezetéknevek a) A foglalkozás vagy a tisztség megnevezése: a jelentéseket csak akkor adjuk meg, ha a szó már kiveszett nyelvünkből, avagy ebben a jelentésben nem él tovább :Ács, Bakos (= a malomban bak-kai dolgozó személy. Annyi bizonyos, hogy Cserépnek a dicalis összeírás alapján 1599-ben malma van.

12 S nem is olyan régen, az 1950-es évek elején magam is láttam, amint a kendert bakolták. Elképzelhető a személynévi eredeztetés is, mégpedig a Bacchus névből, de nem tartjuk valószínűnek), Bakó (= mészáros; a faluban ma a fabunkót nevezik bakónak, amelyet nemcsak fahasításkor használtak, hanem tagló gyanánt is. A köznyelvben a 'hóhér' jelentés ismeretes, de ez nem gyakorolhatott hatást a névadásra), Bíró, Bodnár (= szekérgyártó), Borbély (= sebész, foghúzó), Dobos, Dravec (=nyúzó).

12a Faggyas (= gyertyaöntő), Fazekas, Gyöngyös (= fagyönggyel gyógyító személy; esetleg lehet puszta helynév is. A népi gyógyítással több név is kapcsolatos ekkor és a későbbiek folyamán is. Melius

13 tudósít arról, hogy a fagyöngy teája gyógyít), Hagymás (ha nem lett volna hasonlóan képzett másik nevünk [Répás], akkor a puszta helynevekhez csoportosítottuk volna. A XVI. században bizonyíthatóan termeltek hagymát a faluban, mégpedig négyfélét: fok-, metélő-, mogyoró- és vöröshagymát.

14 Hegedűs, Juhász, Kalauz (= ismeretlen helyen utat mutató átvezető személy).

15 Kalmár, Kádár, Kecskés (= kecskepásztor), Kerekes, Kertész, Kocsis, Kovács, Mészáros, Molnár, Pap, Pásztor, Répás (= répatermesztő), Rostás, Sós, Szabó, Szarvas (= szaruval foglalkozó, illetve azt kikészítő személy), Szántó, Szegő, Szekérgyártó, Takács, Tokos (= tokhal fogásával foglalkozó személy), a várhoz ugyanis halastó is tartozott), Törő (= puskaportörő).

16 Tőrös (= csapdákat készítő vagy azzal vadászó személy), Varga, Varró, Vámos. b) A foglalkozás eszköze is utalhat a néwiselő (vagy őse) foglalkozására: Borbolya (= sóskafa; Melius

17 szerint „a bábák bűvölnek vele"), Berzi (= „a kenderföldön a nyövés után ott maradt és lábán megszáradt apró kender vagy letörött kenderhulladék; a kender alja; utolja'.'

18

, Melius

19 szerint a köszvényt gyógyították vele), Kota (= nagy gyékénynyaláb; halászati eszköz

20

), Kasza, Kos (= kosokkal foglalkozó), Szanik (= gombernyő; a MTSz törő-zsányik ,sanicula Europea' formában adatolja, s nyilvánvaló, hogy a latin név rövidüléséből is jött létre egy alakváltozat. Diószegi

21 Szanikór, Szanikula alakot hoz, s ő tudósít, hogy a gombernyő főzete gyógytea). c) A foglalkozás terméke is lehet alapja a névadásnak: Boncsur (= bekecs)

22

, Csanak (= kehely, fa merítőedény).

2 3 Bor (a néwiselő Zsércen volt külbirtokos, és Zsércen 12. OL Conscriptiones portarum Comitatus Borsodiensis. 1599/816. Filmtár 1631 doboz. 12a. MizserL., BSz. XXII. 3:84. 13. Herbárium, 162. 14.MizserL., MNy. LXXIII., 381-2. 15. TESZ II., 321-2. 16. Mikesy S., MNy. LXI. 464-5. 17. Herbárium, 439. 18. ETSz. 378. 19. Herbárium, 309. 20. MTSz. I., 1189. 21. Orvosi füvészkönyv, 190. 22. ETSz., 469. MTSz. I., 160. 23. TESZ I., 476. 15* 227