A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - MIZSER Lajos: Cserépfalu XVI-XVII. századi vezetéknevei

felváltva használja a Kálmán(y) Albert, illetve a Kömlei Albert nevet. A XVII. századtól a Juhász család hol Juhásznak, hol Tóthnak van bejegyezve. Az ingadozás a késó'bbiek folyamán is megmaradt. A cserépfalusi református egyház matrikulájában így szerepel: 1738: Petrus Tóth alias — Juhász, 1750: Martinus Juhász aliter Tóth. Az állami anyakönyvezés kötelezővé tétele (1895) óta a Tóth lett a vezetéknév véglegesen, a Juhász pedig ragadványnév. A neveket igen változatos helyesírással írták. Ezekre a kérdésekre most nem akarunk kitérni. A vezetéknevet transzliteráltuk, azaz a mai helyesírásnak megfelelően írtuk le. Kivételt képeznek az ún. történelmi nevek, amelyeknek van megszilárdult formájuk (pl. Báthori, Esterházy stb., valamint azok a falusi nevek, amelyek ma is élnek, azaz mai anyakönyvi adatok is [pl. Tóth, Kéméndi stb]). A vezetékneveket a névadás indítéka alapján három csoportba osztottuk: I. A származásra utaló vezetéknevek; II. Foglalkozást, tisztséget jelentő vezetéknevek; III. Egyéni tulajdonságon alapuló vezetéknevek. Természetesen ezeket kisebb-nagyobb alcsoportokra osztottuk. XVI. század 1. A származásra utaló vezetéknevek A) Az apa nevéből alakult nevek a) Az apa teljes nevével három név függ össze: Kisjakab, Nagypál, Szükbenedek. Hogy kettős vezetéknévről van szó, a latinul vezetett lajstromok bizonyítják, amelyekben egyik elemet sem fordítják le (Emericus Kis Jakab, Mattheus Nagypál, Briccius Szűkbenedek). Az természetesen vitatható, hogy kettős vezetéknévvel vagy ragadványnéwel állunk-e szemben, ahol is a le nem fordított keresztnév lenne a ragadványnév. b) Az apa keresztneve gyakori névforma: Angyal < lat. Angelus: nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy testi (angyali szépségű), illetve lelki (angyali természetű) tulajdonságot jelöl, azaz metaforikus név lenne. Ehhez viszont bizonyítani kellene azt, hogy a XV. század végén, a XVI. elején már élt az angyal köznévnek ilyen jelentése. Antal < lat. Antonius: a hangalaki hasonlóságon kívül semmiféle kapcsolata nincs a köznévi antal szóval. Ez ugyanis a lengyel antal, antalek ,kis hordó' jelentésű szóból származik.

2 Ágoston < lat. Augustinus; Biriszló < szláv Beriszláv; Elek: eredetileg Vélek formában ősi magyar személynév volt; de még az Árpád-korban azonosították az Alexius-szal (Aleks > Elekes > Elek). Gábor: a lat. Gabriel-lel szokták azonosítani, de csak közvetve származik ebből a névből. A római katolikus szlávságban Gábrielnek hangzott, ennek kicsinyítő képzős alakja: Gabro, s ez lehetett a Gábor közvetlen elődje

3 (Melich János: SZIJSz. I./2. 169). Lehetséges az is, hogy a Gabrianus > Gáborján-nak a rövidülése. A Gábor köznévként is él 'sárgarigó' jelentésben, de csak a XVII. századtól van adatunk rá, ugyanis köznevesülés történt (vö. katicabogár, mátyásmadár stb.). Gergely <lat. Gregorius: a magyarba feltehetően horvát-szlovén közvetítéssel került.

4 György < lat. Georgius, de a német és (vagy) szláv közvetítést sem zárhatjuk ki

5 Kálmán(y): ősi magyar személynévből származik, amelyet még Könyves Kálmán idejében azonosítottak a lat. Columbanus-szal, így a Kálmán — úgymond — keresztény névvé válhatott. Kelemen < lat. 2. Pais-Eml. 381. és ETSz 102. 3. Melich J., SzlJsz. 1/2. 169. 4. Melich J., SzlJsz. 1/2. 170. 5. Melich J., SzlJsz. 171. 224