A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYÁRFÁS Ágnes: Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából

Magyar Pszichológiája. Ez a tudományos igényességű pszichológiai pályamunka az eddigi kutatások alapján az első műve; a Görög—Kerekes-féle pályázat első helyezettje.

7 A díjátadó ünnepséget 1791. január 25-én a késő délutáni órákban tartják Görög Demeter bécsi lakásán. Báróczy Sándor a testőrírók doyenje Kassáról utazik el, hogy Széchényi Ferenc személyes kérésére az ünnepségen részt vegyen és a díjat átadja.

8 Az irodalmi emlékezet ezt az ünnepséget jelentősnek minősítette és a Marczibányi-díj előzményét látta benne. Bárány Péterről szólva a legtöbb méltatója ez ünnepséget tartja a neve mellé feljegyzendő leglényegesebb adatnak. Miután a kéziratot majd kétszáz évig elveszettnek hitték, a díjátvételkor elmondott beszéde utalt csupán a tanulmány kantiánus fogantatására.

9 Az esemény fontosságára elsőként Kazinczy hívta fel a figyelmet levelezésében.

10 A házigazda Görög Demeteren kívül Bárány Péter miskolci barátja Kis József orvos a Széchenyi-család háziorvosa, Tibolth Mihály a Széchenyi Lajos nevelője, Kibling József a Draskovics fiúk nevelője, Decsy Sámuel a bécsi magyar társaság illusztris szervezője, Illos József és Vatty György testőrhadnagyok, valamint piarista tanárok, köztük valószínűleg Révai vesznek részt az eseményen.

1

* Báróczi és Bárány beszédéből az irodalmi élet képe, az irodalmat művelők, támogatók személye is kibontakozik. A jelenlévők személyén át az irodalmi élet minden rétege képviselte magát. Báróczi maga már hagyomány; egy eszme elindulásának hírnöke és meggyökeresedésének bizonysága. Révai a nagy szervező; a budai Universitas képviselője, lelkében már az Akadémia tervei rajzolódnak, ő a tudomány számvevője és a tudósok toborzója. Kis József doktor az áldozatkész mecénások képviselője. A testőrök: az irodalompártoló társadalmi réteg, a befogadókegyre szélesedő körének jelenlévői.

12 Az esemény a bizakodás légkörében zajlik. Bíznak a felvilágosult nemzet erejében, a magyar tudomány életképességében. És ha nem a történelem későbbi eseményeit, hanem az ő pillanatukat nézzük, úgy tűnik, okuk volt a bizakodásra. Nincsenek támogatás nélkül. Az ország három pontján aktívan működik egy-egy irodalmi társaság, ahogy ők mondták: Tudós Társaság. Péczeli József a Mindenes Gyűjteményben oly közismertnek hiszi e három irodalmi „fellegvárat", hogy talányos mesét sző köré, s valóban: olvasói megfejtik a kérdést. A kassai, a komáromi és a bécsi Tudós Társaságról van szó.

13 A hazának e „három kútforrása" ahonnan az „érdemes Tudós Társaság" származik a „Bétsi Hadi Történetek, a Kassai Magyar Múzeum és a Komáromi Mindenes Gyűjtemény". A magyar sajtószerkesztők és -szerkesztőségek voltak irodalmi életünk első szervezett fórumai, s nem véletlenül várta a magyar értelmiség, hogy a Magyar Tudós Társaság, az Akadémia is e forrásokból táplálkozva valósul meg. Az első magyar nyelvű bölcseleti mű Bárány Péter tanulmánya a bécsi társaság fegyverténye, melyet örömmel könyvelt el mind a kassai, mind a komáromi. Megjelenését várják, az ízelítőül előre bocsátott szószedet felett vitáznak. A nyomdai megjelenés azonban késik, mígnem 1792-ben napvilágot lát Horváth Ádám második díjat nyert műve, s a Bárány Péter tanulmányáról többé nem beszélnek.

14 7. Hadi és más nevezetes történetek. 1791. IV. szak. 89-95. Az esemény: 1791. január 25. 8. Báróczy S., beszédét méltatja Beöthy Zs., 1887. 24-25. 2. kötet. 9. Bárány Péter beszéde másolatban MTA Könyvtára Kézirattár ír. lev. 4° 125 sz. 10. Kazinczy Ferenc lev. IX. 509. 11. Kazinczy Ferenc utal erre lev. 10. köt. 413. és 11.150., 509. 12. Kókay Gy., 1970. 305-401. 13. Mindenes Gyűjt. 1789. 281. A megfejtés: 299. 14. Horváth Á., 1792. 188