A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

EMLÉKÜLÉS Herman Ottó születése 150. évfordulóján - BÖKÖNYI Sándor: Herman Ottó, a természettudós

Ugyanúgy ősi magyar juhnak tartotta a közvélemény a V-alakú, dugóhúzószerűen csavart szarvú racka juhot. Ásatási leletek az ötvenes—hatvanas években bebizonyították, hogy az ősi magyar juh szarva vízszintesen állt és nem dugóhúzószerűen, de vízszintesen csavarodott, s Balogh István is kimutatta, hogy a Hortobágyon még a XIX. század végén is külön fajtának tartották a magyar juhot és a rackát. Az utóbbi valószínűleg az előbbiből tenyészkiválasztás hatására alakult ki a XVII. század táján. Az eredeti magyarjuh szarvállását Herman Ottó „csavart, szétállónak" tartja, s ilyen egyedek elvétve ma is előfordulnak rackaállományokban. Mindent összevéve, Herman Ottót joggal mondhatjuk a modern értelemben vett magyar természettudomány egyik megalapítójának és nagy szervezőjének, aki a rovarvilág tanulmányozásába tett rövid kirándulása után elsősorban a halakkal és madarakkal foglalkozott, de értékes adatokat szolgáltatott az archaeozoológiának is. Mai szemmel nézve különösen ki kell emelnünk természetvédelmi tevékenységét, mellyel alaposan megelőzte korát. S mint minden tevékenységében, a természettudományban is hazája és népe iránti szeretete vezette és tudományos munkássága mellett ezért is tisztelettel hajtunk fejet emléke előtt. 16