A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - SZULOVSZKY János: A gömöri agyagipar állapota 1891-ben

A GÖMÖRI AGYAGIPAR ÁLLAPOTA 1891-BEN SZULOVSZKY JÁNOS A közelmúltban figyelemre méltó munka látott napvilágot a debreceni Néprajzi Tanszék gondozásában. Mivel a gömöri magyar fazekasságról még nem jelent meg összefoglaló mű, majdani megírásához két fazekas falu, Deresk és Lévárt bemutatásával fontos adatokat szolgáltat Szalay Emőke és Ujváry Zoltán könyve.

1 Levéltári kutatásaim során olyan adalék került felszínre, amely tovább gazdagíthatja a gömöri agyagiparról kialakult eddigi képet. 1891 nyarán a Kereskedelmi Múzeum időleges agyag-, cement-, aszfalt- és kőipari kiállítást rendezett Budapesten. Az előkészület hírét január 27-i ülésén a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara pártolólag vette tudomásul, s egyhangúlag elhatározta az összes agyagiparral foglalkozó iparos felszólítását, „hogy kerületünk kiterjedt agyagipara méltólag legyen képviselve".

2 A felszólításnak nem lett kellő foganatja, ezért az iparkamara az akkori helyettes titkárát, a rendkívül agilis Sugár Ignácot a kiállítás ügyének népszerűsítése érdekében elküldte a jelentősebb központokba: „Jelentés az agyag-, aszfalt-, czementés kőipari kiállítás tárgyában. Budapesten, a kereskedelmi múzeum által f. é. május hó 15-től június hó 30-ig rendezendő agyag-, aszfalt-, czement- és kőipari kiállítás tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr és a kereskedelmi múzeum igazgatóságától vett felhívás után nyomban intézkedtünk a kamarai kerület iparosainak közvetlen felszólítása a helyi lapokban közzétett közlemények, egyes hatóságok megkeresése útján az iránt, hogy az érdekelt iparosok figyelme a kiállításra, az ezzel egybekötött fontos előnyökre tereitessék. A kamarai kerületnek a kiállításban való részvételére annál nagyobb súlyt kell helyeznünk, mert az agyagipar nemcsak a népipar jellegével bír Gömörmegyében, de Borsodban, fővárosában és északi részében jelentékenyebb iparágat képvisel. Ez iparág állapota a kamara figyelmét fennállása óta folyton foglalkoztatja, önmagától értetődik tehát, hogy örömmel üdvözölhető a kereskedelmi múzeum gyakorlati irányú kiállítása, mely ez iparág jelen állapotának feltüntetésére van hivatva. Sajnos az írásbeli felhívásnak nem mindenütt lévén sikere, elnök úr által Gömörmegye azon főpontjaira, hol az agyagipar fő fészkei vannak, kiküldettem, hogy iparosaink közvetlen érintkezés útján, a kiállításban való részvételre reábírassanak. A nyert utasítás folytán a rendelkezésre álló rövid idő figyelembe vételével előbb Rimaszombat, Tamásfalva, Susány és Fazekas-Zsaluzsány vidékét jártam be, utóbb pedig a Tornallyától északra eső Lévárd, Deresk, Licze, Süvete és Periász községeket. 1. Szalay E.-Ujváry Z., 1982. 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár IX-201. 2. doboz. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai. Jegyzőkönyv, 1891. január 27. (A továbbiakban: BAZmLt. MKIK jkv.) 11 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 161