A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - BAKONYI Béla: Adatok az abaújszántói csizmadiaipar múltjához

A fegyelem biztosítása a céh közösségen belül: Az a hagyománytiszteleten alapuló erkölcsi szellem, mely a vezetésből sugárzott, s gyakorlatilag a tagság egészére hatott, meghatározó volt a céh életében. Szinte minden cselekedet akiváló munka elérésére volt ösztönző s a gyűlések javaslatai, vagy a dolgozókat irányító dicséretek, dorgálások, pénzbüntetések (gyakran kizárások) az embernevelés szolgálatában álltak. Választékos stílusban írták a céhgyűlések jegyzőkönyveit. Pl.: „Tekintetes Czéh Biztos Úr sajnálkozását, sőt megütközését nyilvánította azon amint értésére esett előbbi Czéh Biztost Komjáti Sámuel urat minden ok nélkül s oly tiszteletlenül elhagytuk, s azt nem szeretné ha vele is így történnék. Általános éljenzésben tört ki a gyűlés öröme és kinyilatkoztatott, bár ezideig így viselte is magát a társulat, Tek. Barthus József Czéh Biztos Úr a gyűlés összes tagjait a szép egyetértés és értelmes tanácskozásért megdicsérvén azt felosztottnak nyilvánította."

5 A remekest sikeres munkája elismerése után az elöljáróság és a gyűlés résztvevői mesterré avatták, a céhközösség kebelébe fogadta. Szép aktus volt ez, mely a munka értelme után a tekintélytiszteletet, a megbecsülést segítette elő. A céh alkalmanként súlyos büntetéssel torolta meg a különféle vétkeket. PL: „Főczéhmester Motsár András által jelentés tétetett, miszerint mestertársunk Sipos András inasa Rohály András mestertársunk Éliás Istvántól egy szattyánt, egy kerekítőt és egy zsebbeli kést elorozván, mely hibás tettjét az említett inasnak a gyűlés tárgyalás alá vegye. Határozat Miután Sipos András inasa Rohály András lopásban előterjesztett hibás tettje megvizsgáltatott és az inas Rohály András lopás bűnét a gyűlés előtt beismerte és ő lopott egy szattyánt, egy kerekítőt és egy zsebbeli kést mely lopás beismert bűnéért elhatároztatott miszerint társulatunk tagjai között a mesterségtanulást többé nem folytathatja."

6 Ugyancsak lopás bűnéért (1 kancsó bor) két mesterlegényt kizártak a céh kebelébül.

7 A fegyelmet, a munkára nevelést a leírtak szerint drákói szigorral biztosították, de erre szükség volt mert a szervezett munka alapfeltétele volt a hatékony munkamódszer átadása a legényeknek és inasoknak. Nagyon tanulságos boncolgatni a céhrendszer munkára nevelési fokozatait. Az inaséveket követte a mesterlegény fokozat. Ebben az időszakban kellett a mesterjelölteknek megismerkedni a szakma minden fortélyával. Amikor vándorlegénységre érett a csizmadia, a céh elöljárósága ellátta a szükséges iratokkal, s vándorló útjára engedte. A vándorló időszak alatt a mesterek bejegyezték a vándorlegény könyvébe a szakmai véleményüket, a legény magatartását minősítették. A vándorévek munkakörülményeit csak fegyelmezett ifjak tudták úgy kamatoztatni, hogy remek készítésre vállalkozzanak. A céh újraszervezésére, céhvezetőség, tisztségviselők hivatalos beállítására, a csizmadiacéh megújhodására egy nagy elemi csapás, tűzvész kiheverése után került sor. A korabeli hiteles jegyzőkönyv fennmaradása teljes egészében festi a szomorú képet, mely községünket érte.

8 5. 1870. jan. 8-án megtartott céhbiztosi közgyűlés jkv. II. Tárgy. 6. 1872. ápr. 21-én Főcéhmesteri kisgyűlés jkv. III. Tárgy. 7.1872. aug. 18. Közgyűlés jkv. I. Tárgy. 8.1869. A tűzvész leírása: „Emlékezetül". 143