A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Kísérlet az orosz főerő előnyomulásának feltartóztatására 1849. júliusában

A tartalék hdt. szervezésében elhatározó fordulat következett be júl. 2-tól kezdve. Ha Kossuth levelezését tekintjük, valóban számottevő mennyiségi-létszámgyarapodásról beszélhetünk. A kormányzó és a tábornok váltva járták a falvakat, nagyobb településeket. Ennek eredményeként 48 óra alatt 8000 ember sereglett a zászlók alá. Egy későbbi keltezésű híradás szerint: „Nyolc nap alatt Kecskeméten és Czegléden egy 14 000 főből álló sereget gyűjtöttünk, felszereltünk, fegyverrel elláttunk Perczel tábornok alatt,. ..".

24 Szilágyi Sándor azonban itt megjegyzi: „E sereggyűjtés érdeme legfőkép Perczeit illeti, ki faluról falura járva toborozott."

25 Minek tulajdonítható e viszonylag rövid idő alatti, s rendkívül gyors létszámnövekedés? A kormány jún. 26-i kiáltványának („A nemzet kormánya a néphez!") mindenesetre nem. Egyet kell értenünk Gelichkel, ha ezt a hosszadalmas, sok ismétlést tartalmazó irat — az elrémítő túlzások következtében — inkább megfélemlített mintsem ellenállásra buzdított.

2 6 Az ország egészét tekintve egyébként is bebizonyosodott, hogy a népfelkelés csak korlátozott mértékben, kisebb területeken, s megfelelő szervezettség mellett (sorkatonasággal együttműködve) fejthet ki eredményes tevékenységet. S ez a haza helyett inkább a „ház" védelmére korlátozódik. Másrészt a kezdődő nyári munkák is akadályozták a földhöz szorosan kötődő parasztságnak a táborokba történő áramlását. A fent említett területen egyszer már lejátszódott a szabadságharc folyamán, 1849. januárjában, egy méreteiben hasonló folyamat. A toborzás, szervezés eredményességére egyrészt Perczel személyes tevékenysége, másrészt a hadihelyzet alakulása szolgálhat magyarázatul. A kettős támadás okozta veszélyérzet fokozódása nagyban elősegíthette a létszám ilyen arányú növekedését. Ha a mennyiséget tekintjük, az eredmény nagyon imponáló. Más a helyzet, ha a minőséget, a harcértéket vizsgáljuk. AWysocki— Dessewffy-féle hdt. felszereltségét, pontosabban felszereletlenségét, harcban való járatlanságát, a nyomasztó túlerő és állandó visszavonulás okozta bizonytalanságérzetet feltételezve és ismerve nem lehetnek illúzióink a Perczel-féle hdt.-et illetően. Kossuth is mintha túlértékelte volna az újonnan szervezett és a hozzá csatlakozó, 2 hdt. erejét, vagy az optimizmus csendül ki szavaiból? Görgey seregének távollétében tagadhatatlanul megnövekedett, mint egyetlen közelben levő, felhasználható erő, a IX. és X. hdt. jelentősége. A kormányzó szervező buzgalmában az is közrejátszhatott, hogy ismervén Görgey és Perczel egymás elleni gyűlöletét — a különböző katonai vezetők között egyensúlyozva — nyomatékosan támaszkodhasson most, Perczelre. Magára a tábornokra és az irányítása alatt álló hadtestre. A nehezen mozgó, szülőföldjétől messzebbre távozni nem akaró szervezetlen, rosszul felfegyverzett tömeg számarányának túlságos megnövekedése azonban már a leendő hadműveletek sikerét is veszélyeztette. Perczel, Dessewffy és Wysocki pl. a hatvani táborban összegyűlt, kaszás—dárdás népfölkelőket hazaküldték.

2 7 Helyettük inkább lovas szabadcsapatok felállítását szorgalmazták.

28 Ezzel azonban a harcra még valóban hajlandók kedvét vették el a további küzdelemtől. 24. Szilágyi S., 1850.31. 25. Szilágyi S., 1850.31-32. 26. Gelich R., 1882. III. 598-604. ll.Bartal., 1955.11.729. 2S.BartaL, 1955.11.698. 127