A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó szakvéleménye egy Szegednek felajánlott természettudományi gyűjteményről

és felvetette a szegedi „történelmi társulat" megalakításának tervét.

5 Ebből ugyan nem lett semmi, bár ő maga folytatott helytörténeti kutatást.

6 A gondolat azonban Csaplár távozása után tovább élt és egykori tanítványa, Reizner János személyében lelkes folytatóra talált, aki már 1869-ben felvázolta az alakítandó múzeum tervezetét.

7 1872-ben már a „Történelmi és Régészeti Szakosztály" létrejöttét adja hírül a helyi újság. Elnöke: Lőw Lipót, alelnöke: Magyar Gábor, jegyzője: Reizner János lett.

8 Egy felhívást is közzétettek, melyben a felállítandó múzeum számára kértek adományokat. Elsősorban lelkészekjegyzők és tanítók bevonására törekedtek, az ő munkájukra számítottak.

9 A múzeumi gondolatot az 1879. évi nagy árvíz félresöpörte ugyan, de ugyanakkor a jövő útját is megnyitotta. Egyrészt azzal, hogy az újjáépítés során hatalmas földmunkát kellett végezni s ennek nyomán számos régészeti lelet került napvilágra, másrészt pedig azzal, hogy a meginduló építkezés új várost és új intézmények egész sorát teremtette meg Szegeden.

10 Ások intézmény közül minket itt most csak a múzeum szülőanyja, a Somogyi Könyvtár érdekel, mely e katasztrófa nélkül sohasem került volna Szegedre.

1 x A Somogyi Károly esztergomi kanonok által adományozott hatalmas könyvanyag 1881 őszétől folyamatosan érkezett Szegedre.

12 A könyvtár első vezetője Magyar Gábor volt, akinek a nevével már találkoztunk a történelmi és régészeti szakosztály alelnökeként. 1882-ben azonban már Reizner János, a véglegesen kinevezett igazgató kezdi meg a könyvtár rendezését. Az ünnepélyes megnyitóra az ún. királynapok keretében, 1883-ban került sor. A főreáliskola földszintjén helyet foglaló könyvtárat maga Ferenc József adta át a közönségnek.

13 A könyveit féltő gonddal vigyázó Somogyi Károly haláláig (1888) nem tudott megbarátkozni az energikus, másként gondolkodó Reiznerrel. Valószínűleg személyes ellentétükre vezethető vissza, hogy bár felmerült a múzeum szervezésének ügye a könyvtáron belül, sőt az addig összegyűlt anyagot a könyvtár folyosóján tárolták, hivatalosan nem beszéltek múzeumról.

14 1885. júniusában a könyvtári bizottság kezdeményezte a városi múzeum létesítését. Javaslata szerint, amíg alkalmas helyiség nincs, amely néhány teremből állana, - hagyják a könyvtárban a régiségeket, kérjék fel Reizner Jánost a rendezésre, az új beszerzéS.Balanyi Gy., Magyar Piaristák a XIX-XX. században. Budapest, 1942. 170., 176.; Életrajza Nagy A., Csaplár Benedek életrajza. Budapest, 1881. -PrónaiA., Csaplár Benedek emlékezete. Budapest, 1907. - Szegedi működésére Schram K, Csaplár Benedek szegedi éveiből. MFMÉ 1972/73. 1. 193-207. 6. SzinnyeiJ., Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1893. II. 171-176. 7. Reizner J., Emlékirat az alakulandó szegedi történelmi társulat ügyében. Szegedi Híradó, 1869. 48-50. (Ezentúl SzH.) 8. SzH. 1872. 120. 9. SzH. 1872. 32. 10. BannerJ., Reizner János és a szegedi múzeum. MFMÉ. 1965. 8-10. 11. Bezerédy I., A szegedi városi Somogyi Könyvtár megalapítása és működésének elsó' időszaka. Szeged, 1961. Kéziratos szakdolgozat, Somogyi Könyvtár. 12. Somogyi Károlyról Móra K, Szent ember vagy a könyvek és virágok embere. Szegedi tulipántos láda. II. 49-63. 13. Fari L, Szeged közművelődési viszonyai a századfordulón, különös tekintettel a múzeum kialakulására és kezdeti működésére. Szeged, 1982. 14. Kéziratos szakdolgozat. 14. Móra R, A városi múzeum és a Somogyi Könyvtár. In. Kiss F.-Tonelli S.-Sz. Szigethy V., Szeged. (Magyar Városok Monográfiái I.) É. n. 292-305. 176