A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

TÓTH Péter: Adatok Borsod megye Árpád-kori birtoktörténetéhez és történeti földrajzához

nevezett földek ürügyén Mikó ispán és örökösei soha, semmiféle keresetet se indíthassanak többé a nevezett István mester ellen. Ezenkívül azt is elénk terjesztette Mikó ispán, hogy a szintén Visnyó nevezetű, atyja, a megnevezett Miklós által pénzen vásárolt földjének egy darabját, amely csakis őt illeti s amely biztos és új határok által határolva, keleti irányban fekszik, átadta és előttünk is átadja István mesternek, valamint örököseinek és örökösei utódjainak örök jogon és visszavonhatatlanul való birtoklásra. Ennek a Visnyó nevezetű földdarabnak a határai pedig - ahogyan arról maguk a felek, valamint egyik kanonoktársunk, egy kifejezetten erre a célra kiküldött, szavahihető férfiú előttünk jelentést tettek -, az alábbi rend szerint különülnek el. A határ a Vadna folyó mellett levő első hatáíjelnél, déli irányból indul és észak felé tart ahhoz a három kőhöz, amelyek egy bizonyos hegy alatt fekszenek, majd keresztülmegy egy kis völgyön, ahol a völgy végénél van két határjel. Innen tovább haladva felmegy a hegy gerincére, ahol ismét van két határjel, majd ugyanazon hegy oldalában, egy kissé még mindig északnak és lefelé haladva eljut oda, ahol ismét két határjel van elhelyezve. Innen leereszkedik egy bizonyos völgybe, ahol a völgy közepén van két határjel és azon a völgyön áthaladva, a völgy végénél eljut egy bizonyos árokhoz, amelyet az állandó vízmosás vájt ki, majd ezen keresztül haladva visszafordul a fent mondott Vadna folyó felé; onnan pedig a víz folyásával szemben az előbb említett első határjel felé tart és annál befejeződik. - Ezzel szemben pedig István mester Mikó ispán Visnyó nevezetű földjének fent említett darabjáért cserében bizonyos Bóta nevezetű, Borsod vármegyében fekvő szerzett földjének egy, biztos határok által határolt darabját adta át összes haszonvételeivel és tartozékaival együtt Mikó ispánnak és örököseinek hasonlóképpen örökös jogon való birtoklásra. És amint az a mondott kanonoktársunknak és a feleknek a jelentéséből előttünk áll, ez a nevezett földdarab egy bizonyos bérc végénél, északi irányból kezdődik, ott, ahol a mi Várkonyhoz tartozó földünknek, valamint a háromkúti monostor Királd nevű földjének a határai egymással összekapcsolódnak s ahol két régi határjel van, amelyek közül az egyik a mi földünké, a másik pedig a fent jelzett monostoráé; majd a határvonal ennek a bércnek az oldalában, nyugati részről ami földünk régi határjelein keresztül nagy távolságot megtéve eljut egy úthoz és ezután egy bizonyos völgyön áthaladva egy bérchez érkezik, s annak a bércnek a gerincén át eljut arra a helyre, ahol a mi földünknek ezen régi határjelei befejeződnek. Innen Barleus ispán Sáta nevezetű földjéhez érkezik és azon föld mentén haladva eljut egy bizonyos bérchez, amelyet közönségesen Bikfőnek

7 mondanak s ahol két, újonnan emelt határjel van; ezután a bércen keresztül kelet felé tart, majd leereszkedve arról áthalad egy bizonyos úton és kevéssel később ismét felmegy ugyanarra a bércre, ott, ahol két határjel van. Annak a bércnek a gerincén ismét északi irányban halad tovább és elérkezik a nevezett háromkúti monostornak a Mercse nevű földjéhez, ahol két új határjel van és ezektől továbbra is észak felé haladva ismét eljut az előbb mondott Királd földhöz; majd régi határjeleken keresztül megkerüli bizonyos völgyek főit és elfordul egy bizonyos nagy völgy irányában. Ott, a völgyben átmegy egy bizonyos úton, azután megérkezik egy bizonyos réthez, amelyet közönségesen Nádasrétnek neveznek és keresztülvágva azon a réten, a régi határjeleken át haladva visszajut ahhoz az előbb említett két régi határjelhez, amelyektől indult és ott be is fejeződik. - Kötelezték magukat és örököseiket a felek arra is, hogy kölcsönösen, saját fáradozásaik és költségeik által tartozzanak egymást mindenkivel szemben megvédeni és megsegíteni a fent nevezett és cserébe adott földdarabokkal kapcsolatban; és ha István mester az előbb mondott Mikó ispánt az említett földdarabjának a birtokában semmiképpen nem tudná megvédelmezni, akkor tartozzék annak fejében saját, szintén Borsod vármegyében fekvő, pénzen vásárolt földjei közül egy másikat kijelölni Mikó ispán számára, minőségben és mennyiségben azzal egyenlő értékűt, úgy azonban, hogy a mi, azokkal a földekkel szomszédos földjeink határai sértetlenek maradjanak. Ezenkívül Dénes, a háromkúti monostor jobbágya és ugyanazon hely apátjának a tisztje, aki ura nevében személyesen megjelent előttünk, mint határos, teljes beleegyezését és jóváhagyását adta a fent mondott birtok cseréhez. Ennek az ügynek a bizonyságául, a felek kérésére kiadtuk jelen, a tatárok betörése után másodízben megújított pecsétünk erejével megerősített oklevelünket Lukács mester prépost, Antal éneklőkanonok, Pál olvasókanonok és Mikó őrkanonok, valamint János ungi, Simon kemeji esperesek és sokan mások jelenlétében, az Úr 1281. esztendejében, amikor László, Magyar7. Vesd össze: Bik fő, Bik fő alja helynevek Bóta és Sáta kéziratos térképein (BAZmLt Kéziratos térképek gyűjteménye, BmT. 70/1. és 101/3. sz., valamint BmU. 132, 133, 583 és 584. sz. térképek). 95