A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

L.WOLF Mária–SIMÁN Katalin: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1983-ban

Tímea gimnáziumi tanuló gyűjtötte Bodrogkeresztúron, s adta oda tanárának. A lelőhely Bodrogkeresztúr, Kossuth u. 185. sz. ház előtti rész, ahol árokásás közben, egy kb. 40 cm-es részből kerültek ki az edények. (A ház és a telek Baji István tulajdona.) A leletanyag rendkívül szép, fekete, sávos díszítésű edényt, csészét, bekarcolásokkal, lencseszerű bütykökkel díszített edényeket és egy kis fedőt tartalmaz. A későneolitikum időszakára datálható. S. Koós Judit Csobaj, József A. u. 1. 1981-ben leletmentés során egy kosfejes edény sírja került elő. Ennek nyomán 1983-ban leletmentő hitelesítő ásatást végeztünk a területen, melynek során a sír körzetében vizsgáltuk át a területet, északra 23 métert, keletre 12—20 métert, délre 6 métert, majd nyugatra, a szomszéd kertbe is átmentünk, itt is szondáztunk. A feltárás során kelta leletanyag nem került elő. Kibontottunk azonban korai császárkori méhkas áakú gödröket, amelyeknek mélysége 195-197 cm volt. Ezekből terra sigillata másolat és több pecsételt díszű edénytöredék, valamint orsógomb került elő. A császárkori leleteken kívül néhány koraközépkori bogrács- és fenékbélyeges kerámiatöredéket is találtunk. B. Hellebrandt Magdolna Edelény-Mederfelügyelőség A terület a borsodi földvárral szemben, az Edelényről Szendrőbe vezető út bal oldalán található. 1976-ban Hellebrandt Magdolna végzett itt leletmentést amikor a területen építkezés folyt. A hitelesítő terepbejárás során több Árpád-kori és néhány őskori cseréptöredéket találtunk. (Ltsz.: 83.41.1-39.). L. Wolf'Mária-Simán Katalin Edelény-Ludmilla dűlő Egy 1982-ben végzett helyszíni szemlénk alapján kezdtük meg 1983 nyarán a leletmentő-hitelesítő ásatást a Ludmilla dűlőben, ahol szőlőművelés során egy középső bronzkori települést bolygattak meg. Viszonylag kis területen dolgozhattunk csak, mivel a terület nagy része művelt zártkert. Az előkerült leletanyag a füzesabonyi kultúra klasszikus időszakára jellemző. Ép edények, svédsisak alakú tál, nagyméretű tárolóedények töredékei, hordozható díszített tűzhely töredékei érdemelnek említést a nagy mennyiségű anyagból. Az egyik gödörben rengeteg hamu, faszén között két ép edény és egy tál volt, benne égett gabonamagvakkal. A gödörben ezenkívül cseréptöredékeket, a gödör tetején pedig égett paticsdarabokat találtunk. A szőlő- és kertművelés által erősen megbolygatott területen települési objektumokat megfigyelni nem tudtunk. S. Koós Judit 77