A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VIGA Gyula.: Gyümölcstermesztés és a gyümölccsel való kereskedelem a Bükkalján

A két adatfelvétel között eltelt négy évtized meglehetősen intenzív változásokat rögzít, pozitív és negatív irányban egyaránt. A nagy gyümölcsfasűrűség, s az egy lakosra jutó nagy gyümölcsfa mennyiség változatlanul jellemzője maradt a terület falvainak, a termesztés átcsoportosulása azonban jól megfigyelhető. Bogács, Noszvaj és Sály kiemelkedő szerepét jól tükrözik a statisztikák, Szomolya közepes számértéke viszont egy — a többinél lényegesen intenzívebb — csereszenye-monokultúrát takar. A fajták megoszlásának változása lényegében az országos képet tükrözi. A XIX. század végén — országos szinten — az igénytelenebb gyümölcsök uralták a gyümölcsfaállományt. Vezetett a szilva, ezt követte az alma, a meggy, majd az őszibarack, a körte s végül a cseresznye. Századunk első harmadában nem csak mennyiségi, hanem bizonyos minőségi változás is megfigyelhető. Ez adatszerűen - százalékban kifejezve - a következőket jelenti, országos állományt tekintve:

1 ° 1895 1935 alma körte birs cseresznye meggy szilva kajszi őszibarack mandula dió gesztenye 100% 100% A szilva még őrzi vezető szerepét, de aránya csökkent. Az almafák száma némiképp nőtt. Csökkent a meggy aránya, de nőtt a körte és a barack; tehát az intenzív fajták jelentősége fokozódott.

11 Régiónk statisztikai adatai lényegében ugyanezen változásokat jelzik. Az országos tendenciát követi a faállomány számbeli gyarapodása is. 1895—1935 között hazánkban a gyümölcsfaállomány a következők szerint alakult:

12 1895 -21917 180 db 1935 - 32 394 746 db Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a bemutatott számadatok területileg jelentős, a határhasználat egészében jelentékeny részt kapó, s intenzív kertkultúrát rejtenek. A kert és a gyümölcsös terület csak igen kis hányadot képviselt falvaink határában.

13 10. Elek L., 1966.279. W.ElekL., 1966. 272-274. 12. Elek L., 1966. 279. Megyénkből nem áll rendelkezésemre az 1959-es számlálás részletes adatsora, de kétségtelen, hogy az ország gyümölcsfaállománya ekkor már 87 736 537 darab volt, s ebből - a Duna-Tisza köze után - Borsod megye részesedik leginkább a nem egészen 7 millió gyümölcsfajával. 13. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. Földterület III. Községsoros adatok. 15,59 18,41 8,97 8,9 1,62 5,01 6,34 13,19 7,64 36,56 29,76 4,79 8,65 8,97 11,77 0,69 0,73 5,55 5,86 0,68 0,32 288