A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VIGA Gyula.: Gyümölcstermesztés és a gyümölccsel való kereskedelem a Bükkalján

(1862), Nagy szilvás völgy (1862); Sály: Körtvélyes völgy (1777), Medjes tető (1777); Varbó: Bata szilvás (1871),

4 s bizonyára ide kapcsolható maga Szilvásvárad neve is.

5 A helynévanyag jelzi azt, hogy a gyümölcsfák, gyümölcsösök jelentős szerepet játszottak egy-egy faluközösség topografikus ismereteiben, a különböző egységek, a faluhatár részeinek lokalizálásában, Ül. ezek nyelvi áttételében. A helynevek jobbára egységes gyümölcsösökről, de legalább domináns gyümölcsfajok elkülönült meglétéről tanúskodnak. Szembetűnő az is, hogy egyaránt szerepelnek vadgyümölcsök és — feltehetően — nemesített, tenyésztett gyümölcsfajok a névanyagban. Ez — a recens adatokkal együtt — jelzi, hogy a vadgyümölcsök gyűjtése, feldolgozása, konzerválása a közelmúltig része volt a terület gyümölcskultúrájának, s a kettő összefonódott. A jeles gyümölcstermő táj és az alacsony szintű termelési tevékenység közötti ellentmondást a gazdasági szakemberek jól ismerték. 1859-ben Borsod megye területére kiterjedő hatáskörrel Gyümölcsészeti Társulatot hoznak létre, melynek célja a termesztői kedv fellendítése lett volna, valamint a nemesebb gyümölcsfajok és fajták elterjesztése.

6 Jelentős lendületet adott a gyümölcstermesztésnek a filoxera-vész: az általa sújtott szőlősgazdák és birtokosok a gyümölcstermesztésben igyekeztek kárpótlást lelni. Olyan felfogás is élt, mely szerint a szőlőműveléssel addig igénybe vett magasabb térszíneket át kell engedni a gyümölcstermesztésnek, s a termékenyebb, sík részeket kell szőlővel beültetni."

7 Mennyiségi és minőségi fellendülés is jellemzi ezt a korszakot, s — Laczkó István szerint - ebben az időszakban teremtődik meg az alapja a később országos jelentőségűvé váló bükkaljai cseresznyetermő tájnak: az 1880— 1890-es évekre tehető az első szomolyai rövid szárú cseresznyefa termése.

8 Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a Bükkalja gyümölcsészete alapvetően gyenge minőségű faállománnyal, s alacsony szintű művelési rendszerrel éri meg századunkat (lásd alább). A Bükkalja falvaiban általában nem voltak összefüggő gyümölcsöskertek, a gyümölcsfák a ház körüli kertekben, de elsősorban a szőlőkben teremtek. Itt-ott még a kaszálókon és a legelőkön is voltak gyümölcsfák. A gyümölcsösök fajtaösszetételét az 1895-ös és az 1935-ös üzemi statisztikák adatai jól szemléltetik.

9 4. Román J., (szerk.) 1977-1979. 5. Kiss L., 1978. 614. A ,szilvás' előtag tulajdonképpen ,szilvás hely'jelentésű. 6. Laczkó L, 1964. 10. 1. Laczkó I., 1964. 11. 8. Laczkó I., 1964. 12. 9. Magyar Statisztikai Közlemények 1. 338-344.; Magyar Statisztikai Közlemények 100. 342. 286