A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete

(Nagyon érdekes a mezőcsáti Dobó u. 25. sz. ház páros hengeres, négyszögletes, abacuszú oszlopaival.) A tornác és az épület kapcsolata szerint találunk oldaltornácos, homloktornácos, tört- és lopott tornácos változatokat.

7 7 A leggyakoribb az oldaltornácos megoldás, ahol csak a hosszabbik homlokzaton jelenik meg. Néhány háznál a rövidebb homlokzatra is átmegy a tornác. (Homloktornác). Főleg utólagos bővítésnél alakulhatott ki az ún. tört-tornác, ahol csak az első szoba és a pitvar előtt volt tornác. A Vörös Hadsereg u. 62. sz. háznál pedig az igen ritka lopotttornácformát figyelhetjük meg, ahol a tornácot mindkét oldalon a ház kiugró helyiségei határolják. A hosszabb homlokzaton a szobán, és általában a pitvaron (a bejáraton kívül) legfeljebb egy kis nyílás van, a kamra szintén egyablakos. Érdekes, egyedi megoldás Ároktőn a Széchenyi utca és Rákóczi utca sarkán lévő telken álló gazdasági épület bejárata: előtte fedett előépítménnyel, ez az ún. gádor. Minden telken található a lakóház mellett 1-2 gazdasági épület is. Az Alföldön, ahol a gabonát nyomtatták, nem volt szükség a csűrre, vagy pajtára. Az istállóépületek jobban változtak az idő folyamán, mint más objektumok. Sok esetben az egymenetűség jegyében a lakóházhoz csatlakozik, máshol önálló épületet kap. A régi kétbeltelkes települési forma alapvető épülete volt a külső, gazdasági udvar-jellegű beltelken levő tüzelős ól, ahol az állatokat tartották. Ez általában sövény-, vagy újabban vályogfalú épület, mennyezet nélkül, amihez esetleg kocsiszín is csatlakozott, ahol a szekereket tartották. A század elején kezdték építeni a födémmel rendelkező, padlásos istállókat. Részletesen foglalkozik a mezőcsáti tüzelős ólakkal Kocsis Gyula.

78 Leírása szerint kevesebb állatnál a homlokjászlas-, többnél a keresztjászlas megoldást alkalmazták. Az istállóban általában a nagyobb térrészen volt a tüzelőhely, amely mellett a bejárati oldalon, a fal mellett volt a fekvőhelyül szolgáló ún. dikó. Az ólas-kertes rendszer felbomlása után egy telken, a ház körül valósul meg a gazdasági egység. így a múlt századi házak mellett sokszor későbbi gazdasági épületek (istálló, disznóól, tyúkól) vannak. Néhány háznál ún. nyári konyha alakul ki (Ároktő, Arany J. u. 22., 26. szám), ezeknél a régi szabadkéményes forma maradt meg. A régi lakóházak és gazdasági épületek megóvása a következő évek sürgős feladata mindkét településen.

79 77. Barabás J. felosztása, Barabás J.-Gilyén N., 1979. 96. 78. Kocsis Gy., 1971. 79. Végül itt szeretnék köszönetet mondani a témában írt régebbi dolgozataim konzulensének és a mostani írás lektorának, dr. Guzsik Tamás egyetemi adjunktusnak (BME Építészettörténeti és Elméleti Intézet) messzemenő szakmai segítségéért és értékes, mindenre kiterjedő tanácsaiért. 267