A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete

Mezőcsát története: Mezőcsát környékén sok településnyom mutatható ki. A tőle északra fekvő Igrici községben nagy telep volt a bronzkorszakban, 7 települési réteget tártak fel, tűzhelyek és házak nyomaival. A honfoglalás előtt főleg szlávok és avarok éltek itt, amit a sok szláv helynév is bizonyít (Igrici). A mezőcsáti Bernáth-dűlőben XI. század végi, Árpád-kori sírokat tártak fel

24

. Borsod megyét a honfoglaláskor az örösur nemzetség szállta meg, majd a X. században a királyi várbirtok mellett a Bors és Miskolc nemzetségnek voltak e tájon birtokai. Anonymus szerint a Miskolc nemzetség Miskolc környékén kívül még Mezőcsát és Sajókaza táján kapott birtokot

2 5

. Ennek a nemzetségnek későbbi leszármazottai Domonkos bán és Bors ispán. A település a XIII. század elején már két részből állt: Szabadcsáton jobbágyok, Lakcsáton pedig szolgák és szabadosok laktak. A két falu birtokosa, Bors ispán 1225-ben úgy végrendelkezett, hogy Szabadcsátot fiú örökös nemléte esetén a borsmonostori (ciszterci) apátságra hagyja (Sopron vármegye). A Bors ispán halála utáni években az apátság egy oklevelet hamisított, mely szerint Bors 24. K. VéghK., 1970.90. 25. GyőrffyGy., 1963.745. 252