A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

B.HELLEBRANDT Magdolna: Rézkori leletek Tiszadorogmáról

17. Fazék. Virágcserép alakú, nagyméretű. Az edény fala kifelé tart. A perem alatt eredetileg négy kisebb bütyök volt, három van meg, ezek között lejjebb szintén négy, de nagyobb bütyök volt, három van meg. P. átm.: 32 cm, f. átm.: 14,8 cm, M.: 26,7 cm. Ltsz.: 77.73.35. (9. kép). 18. Fazék Nyaka hengeres, hasa öblös, a nyak és a has találkozásánál szalagfül van. Négy zömök lábon áll. Textilmintás, mészbetétes. Restaurált, erősen hiányos. P. átm.: 18,8 cm, f. átm.: 7 cm, M.: 24,2 cm. Visz. Lábának magassága 4,2 cm. Ltsz.: 77.73.36. (10-12. kép). Az edény alján foltokban piros festés maradványai láthatók. A 2. képen látható virágcserép alakú edény párhuzamát a bodrogkeresztúri régi ásatási anyagban megtaláljuk.

3 A 4. képen levő tál négy kis lábon áll. Részben hasonlók a gömbszelvény alakú, bütykökre támaszkodó kis edények, mint a szentes-kistőkei rézkori temető egy edénykéje,

4 valamint a Szerencs-Hajdúréten előkerült leletek egyike,

5 s egy tiszavalki edény.

6 Külön figyelmet érdemel a 6. képen bemutatott fordított csonkakúp alakú, négykaréjos szájnyüású kerámia. A múzeum gyűjteményében hasonló, de kisebb négykaréjos peremű csésze található a régi tiszavalki anyagban.

7 Ehhez hasonló egy edény, mely Tiszakeszi-Fáy-kertben a 21. sír mellékleteként került elő.

8 Ismerünk még karéjos edényt Paszabról,

9 több töredéket Tarnabodról

10

, Tiszavalk-Tetesről.

1

' A négykaréjos kiképzést Patay Pál a Hunyadi-halmi csoport egyik jellegzetességeként említi.

12 A 7. kép kissé hordószerű fazekának párhuzama szintén ismert, így például a bodrogkeresztúri temető anyagában,

13 valamint Hajdúszoboszlóról,

14 s Tiszavalk-Tetesről.

1 s A 10-12. képen látható négylábú, textilmintás edény erősen hiányos, de a töredékek a formát kiadják. A 10. képen levő mintás töredékhez csatlakozik a szalagfül (rajza a 11. képen), mely szintén díszített, s a fül alatti minta két párhuzamos vonallal különül el a has mintájától.

16 Az edény négy ferdén kifelé álló vaskos rövid lábon áll, a lábak egy képzeletbeli téglalap sarkain állnak, ezen nyugszik az erősen gömbölyödő has. A szalagfül a téglalap rövidebb oldalánál van, a szélesebb oldal hasrészén terül el a hálóminta. 3. Patay Pál: A bodrogkeresztúri kultúra temetői. Régészeti Füzetek H/10. 1961. V. t 1. 4. Zalotay Elemér: A Szentes-kistőkei rézkori temető. Szegedi Dolgozatok 1934. 85-89. XVI. t. 8. 5. Patay Pál: A Szerencs-Hajdúréti rézkori temető. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei (továbbiakban HOMKözl.) 1956. június. 12. kép. 1. 6. Patay Pál: Das Kupferzeitliche Gráberfeld von Tiszavalk-Kenderföld. Fontes Archaeologici Hungáriáé 1978. VIII. t. 7. 28. sír edénye. 7. Ltsz.: 69.17.20. Kemenczei Tibor gyűjtése 1966. HOM Régészeti Adattár 472-68. Lásd Patay Fontes 33. o. 54. ábra. Lényegében hasonló az a bodrogkeresztúri edény, melynek négy csücske kissé felemelkedik, pereme kissé karéjos, lásd Tompa Ferenc: A szalagdíszes agyagművesség kultúrája Magyarországon. Archaeologia Hungarica V-VI. XXXVIII. t 4., valamint Patay Rég. Füz. H/10. II. t 9. 8. Patay Pál: Rézkori temető Tiszakeszin. HÓMÉ 1(1957). 38. o. IV. t. 3. 9. Kalicz Nándor: Rézkori lelet Paszab községben. A Jósa András Múzeum Évkönyve 1(1958)9-17. 9. o. I. t. 1. Felsorolja a hazai és a külföldi párhuzamokat is, valamint az előzményeket. 10. Kalicz Nándor: Rézkori telep Tamabodon. Archaeologiai Értesítő 93/1966. 5. o. 3. kép 22-26. 11.Patay Pál: A Tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. Fólia Archaeologica XXX0979). 42. o. 16. ábra III. a. gödör. 12. Patay i. m. (1979). 37. 13. Patay Rég. Füz. H/10. III. t 24. 14. V. ö. 13. jegyzet XIV. t. 4., bár ennek alja nem profilált. 15. Patay Fólia Arch. i. m. 22. ábra 11. 16. Patay Fontes I. t 11. b. 24