A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

LOSONCI Miklós: Ruttkay György aktivista festő életműve

14-éről, melyet „kint a felderítésben" észlelt, „miközben a szomszéd házakra erős gránáteső hullott". Érdekes, különös, hogy ez a fa kiszáradt volt, később is a száraz fák ihlették.

5 Az olasz frontról írt leveleket Kassák Lajosnak, rajzokat is küldött, — a „Ma" 1919-es évfolyamában az „Ütközet" meg is jelent a kubizmuson is túljutott konstruktivizmusával. Művészetének egyedi vonásai már a pályakezdésben erőteljesen jelentkeztek, s a további meglepetések sem maradtak el, elsősorban az, hogy szemlélete gyökeresen megváltozott a szikszói magányban. „Egy aktivista festő vallomása?' Példás alapossággal foglalta össze három kötetben festői életútját az „Egy aktivista festő vallomásaiban", mely 1918-tól 1945-ig pásztázza végig életútjának fontos szakaszát. Az is különös, hogy mindvégig aktivista festőnek tartotta magát, akkor is, amikor ez a festői magatartás lezárult nemcsak a saját munkásságában, hanem a magyar piktúrában is. Megemlíti, hogy Kassák Lajos szellemi vezetője volt 1918. júniusában írt első levelétől kezdve, melyben az üres dekoráció és Mattis Teutsch hatás veszélyére hívja fel figyelmét. Megindító, - a fronton készült rajzok és akvarellek szerepelnek a „Ma" gyűjteményes kiállításán. Jellemző Kassák cselekvő humanizmusára, hogy a tárlat sajtókritikáit elküldi Ruttkaynak az itáliai front pergő tüzébe reális vigasztalásul. Ekkor írja első vallomását Ruttkay: „Minden műalkotásnak az adott emberi helyzet teremtette lelkiállapotot kell visszatükröznie".

6 Tirolban szinte már a későbbi Egry hangvételével szemléli a valóságot: „Itt egy színfolt, amott különleges formaalakulat, fénypászmák .. ."

7 A visszavonulás révén jutott Münchenbe, ahol Macke és Franz Marc rendítette meg. Gertweiler azért emlékezetes hely, mert itt rajzolta 1918. november 10-én az „Ütközet"-et.

8 Olyan feszültség érződik a képen, mely Picassót, Uitzot, Derkovitsot is idézi, — „jelen idejük" társa ekkor és itt Ruttkay. Kassák többször is munkára serkenti Őt Ruttkay Györgyhöz írt leveleiben, de pályája szülei biztatására módosul. Beiratkozik a kassai jogakadémiára, Szinyei Merse Pálról tart előadást, cikkcsatába keveredik Major Henrik karikaturistával. Kettős életet él, — két úrnak szolgál: a művészetnek és a tudománynak.

9 Kétségtelen: helytáll, de a mű minősége kárát látja még akkor is, ha kitűnő jogász lesz és jeles festő marad. Kárát nem a minőségben, mert Ruttkay György értékrendje irányváltozáskor is megalapozott marad, hanem a lehetőségei elmaradásában. Az „Egy festő vallomásai"-ban leírja életének minden fázisát, új benyomásait a művészetről. Leírja, hogy jogászi, építészmérnöki, festői felkészülése mellett 1921. szeptemberében mintázni kezd Radnai Bélánál a Képzőművészeti Főiskolán, - itt készítette el önarcképét és Ibsen portréját. Egyszerre két dolgot végez: jogból szigorlatozik és Glatz Oszkár tanítványa lesz Budapesten. Kétségtelen, — más sugallatot követ, mint amit Kassák ajánlott. Ebben körülményei játszották a főszerepet, ennek köszönheti, hogy 1922-ben egyszerre avatják államtudományi doktorrá és mutatják be képeit a Nemzeti Szalonban immár a gondolat végleges kettős állampolgáraként.

1 5. Nyiry Lili szóbeli közlése. 6. „Egy aktivista festő vallomásai." 7. „Egy aktivista festő vallomásai." 8. Ma 1918. 8. szám. 9. „Egy aktivista festő vallomásai." 10. „Egy aktivista festő vallomásai." 209