A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VÉGVÁRI Lajos: 100 éve halt meg Manet

azt, hogy a „Körte" egyszerűsége és anyagutánzó-víziója Chardin csendéleteinek bámulatos mikrokozmoszát idézi. Manet életművét egy négy képből álló ciklus tervezése zárja le. Egész életén át várta, hogy monumentális megbízást nyerjen el. Ennek érdekében írta 1879-ben Párizs város tanácsának az alábbi levelet, melyben javaslatot tesz az új ülésterem díszítésére: „Egy sor kompozíció festendő, amelyek, hogy egy általánosan ismert kifejezést használjak, s ez szándékomat is kimerítően fejezi ki,,,Párizs gyomrát" ábrázolnák a különböző testületekkel, röviden korunk teljes nyilvános és kereskedelmi életét. Ebben az én feladatom volna a párizsi vásárcsarnokokat, a párizsi vasutakat, a hidakat, a föld alatti Párizst, a lóversenyek és a nyilvános kertek Párizsát megfesteni." Beadványát válaszra sem méltatták. Ennek ellenére hozzáfogott tervének megvalósításához, de a modern allegóriának szánt festményekből csak kettő készült el, a „Tavasz" és az „ősz". A „Tavasz" bájos eleganciája Renoir „divatképeinek" világát idézi, az „ősz" csodálatos jellemkép, megragadó szimbólum és kozmikus távlatokat sejtető allegória. Manet művészetében ez egy új, klasszicizáló korszak kezdete lehetett volna. Ugyanez a puritánság jellemzi kései tájképeinek legjobbikát, a Rue Mosnier zászlódíszben-t vagy a drámai erejű öngyilkos c. festményét. A XDC. század félelmetes művészbetegsége, mely annyi kiváló tehetség pályafutását törte derékba, őt is ereje teljében tette munkaképtelenné: több évi kínos betegség után, egy sikertelen lábamputációt követően, 1883. április 30-án halt meg. Sírjánál barátja, Antonin Proust mondott beszédet, melyben megjövendölte Manet eljövendő dicsőségét. Valóban, 1884-ben, a hagyatéki kiállításon aratta első sikerét, majd öt év múlva a világkiállításon 15 művét mutatták be. 1890-ben az Olympia a művészetbarátok ajándékakép a francia állam tulajdonává vált, s 1907 óta a Louvre-ben őrzik. Manet szívós és küzdelmes élete nem telt el eredmény nélkül, népszerűsége vetekszik a klasszikusokéval, s ma már mindenütt a modern kor legnagyobb festői közé sorolják. Benne teljesedik ki az a polgári realizmus, mely először Velencében, Tiziano és Giorgione műveiben nyilatkozott meg, s melyet ő új mondanivalóval, szépségekkel gyarapított. Életművét a klasszikusok közé soroljuk, ő az utolsó nagy mester, akiben mégegyszer felragyog pompás szépségében az életöröm és a formai elegancia. Utána a tragikum és a válság jajveszékelő prófétái vitték a szót az európai művészetben. HOMMAGE À MANET (Résumée) Il y a cent ans qu'Edouard Manet, l'un des précurseurs de la peinture moderne est mort. Cet artiste remarquable développa dans son oeuvre le changement du métier technique et de la manière de voir qui commença par l'apparition de Delacroix. C'était ce grand romantique qui libéra la manière de voir picturale des conventions académiques et qui fut considéré par Baudelaire aussi comme son maître. C'est Manet qui marque l'étape suivante. Il met fin au romantisme ou plutôt sous l'influence de la peinture espagnole, en tournant le romantisme à l'exotisme, s'efforce d'enrichir les valeurs et les possibilités picturales. 205