A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó szakvéleménye egy Szegednek felajánlott természettudományi gyűjteményről

Herman OTTÓ SZAKVÉLEMÉNYE EGY SZEGEDNEK FELAJÁNLOTT TERMÉSZETTUDOMÁNYI GYŰJTEMÉNYRŐL FARI IRÉN-KŐHEGYI MIHÁLY Herman Ottónak, az utolsó magyar polihisztornak tudományos és közéleti tevékenységét számtalan résztanulmány

1 és összefoglaló mű tárgyalja.

2 Ez felment bennünket annak részletesebb bemutatásától. Jelen dolgozatunkban életének csak azt a mozzanatát villantjuk fel, melynek során — mint természettudós — fontos szerepet játszott egy Szegednek felajánlott gyűjtemény megvétele illetve elutasítása, majd a szegedi múzeum természetrajzi osztályának felállítása körül. Herman Ottó politikusként vált közismertté Szegeden a pusztító árvíz (1879) után.

3 Hosszú ideig (1879—1887) a II. (alsóvárosi) választókerület országgyűlési képviselője volt.

4 Ebből adódóan számtalanszor járt Szegeden és a személyes ismeretség ezernyi szálával kötődött a vidéki nagyvároshoz. Képviselőségének elmúlta után is megmaradt a jó viszony Herman Ottó és Szeged között. Ennek és országos hírnevének köszönhette, hogy 1893-ban őt kérték fel egy nagyfontosságú, az egész város kulturális életét érintő kérdésben döntőbírául. Ennek megértéséhez azonban a szegedi múzeum történetére kell egy pillantást vetnünk. Nem feladatunk a múzeum kialakulását és fejlődését végigkísérni a hivatalos elismerésig, ez meghaladná munkánk kereteit, csupán az 1893-as évig — a tárgyunkat képező külföldi természettudományi gyűjtemény felajánlásáig — elért eredményeket szeretnénk felvázolni. Csaplár Benedek, a szegedi piarista gimnázium tanára már 1854-ben hangoztatta, hogy Szeged múltjának és jelenének feltárását csak munkaközösséggel lehet megvalósítani 1. Herman Ottó tevékenységéről mindmáig nincs új, az utóbbi évtizedekben felbukkant adatokat is feldolgozó monográfiánk. Kénytelenek vagyunk hát a régi, de a kor tudományos igényeinek megfelelő' ismertetéseket használni. Lambrecht K., Herman Ottó az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Budapest, 1920. - BeretzkP., Herman Ottó. Bp. 1954.; Székely S., Herman Ottó. Budapest, 1955. 2. A különböző' publikációk gazdagon említik a Herman Ottóval foglalkozó irodalmat. 3. Politikai nézetéről, szerepléséről általában Sáfrán Gy., Herman Ottó és Kossuth Lajos. Magyar Tudomány, 1960. 429-435.; VeresL., Apolitikus Herman Ottó. HÓMÉ 13-14. (1974-1975) 25-30.; Szabadfalvi/., Herman Ottó, amiskolci képviselő. HOME. 16. 1977. 133-149. A. Kulinyi Zs., Szeged új kora. Szeged, 1901. 538.; Herman O., Programbeszéd a szeged-rókusi alsóvárosi választókerületben. Szegedi Napló. (Ezentúl SzN.) 1879. okt. 21. 237. sz.; Egy Budapestről írott, de keltezetlen, Szeged alsókerületi választóihoz szóló levelét az MTA Kézirattára őrzi. - Péter L., Herman Ottó és Szeged. Délmagyarország, 1954. 31. sz. 175