A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (III. Befejező közlemény)

1930. dec. 7-én a miskolci ínségakció javára 14 énekkar adott hangversenyt. 1. A Miskolci Iparos Polgári Dalkör, MÁV Mozdonyvezetők Dalköre és MÁV Műhelyi Dalkör egyesített énekkara. Karnagy: Beregszászy Károly. 2. A Miskolci Daláregylet és a MÁV Tisztviselők egyesített kara. Karnagy: Várady Aladár. 3. A Harmónia Dalegylet. Karnagy Nagy Ferenc. 4. Felsőmiskolci Dal- és önképzőkör. A karnagy neve nem szerepel. 5. MÁV Vonatkísérők Köre. Karnagy: Kollár János. 6. Miskolci Villamossági RT Dalárdája. Karnagy: Nagy Ferenc. 7. Magánének számok. 8. Református Vegyeskar. Vezényel: littkei György. 9. Diósgyőr-Vasgyári „Jószerencse" Dalkör. Vezényel: Nagy Ferenc. 10. Dalok, magánének számok. 11. Cecília Énekkar. Vezényel: Sassy Csabáné Szilágyi Erzsébet. 12. Diósgyőr-Vasgyári Tiszti Dalegylet. Vezényel: Szilágyi Levente.

38 Ez a hangverseny, műsorát tekintve Hollósy Kornél, Beregszászy Károly, Nagy Ferenc és Várady Aladár szerzeményeinek bemutatója volt. Az 1930-as években nagyon élénk volt az érdeklődés a városban a kórusmuzsika iránt. Nem csoda, — hiszen nagyon sokan énekeltek. A hírlapokban ez olvasható: „Ha azt akarjuk, hogy mi példaként álljunk a vidék előtt, — akkor elsősorban magunknak kell itthon eleven, pezsgő dalos kultuszt teremteni és megkedveltetni a város lakosságával a dalt. Nem abban rejlik a magyar dalkultúra, hogy egy-egy ünnepség alkalmából elénekeljünk egy obligát dalt. Hanem abban, hogy a dalosegyesületek egymással vetélkedve igyekezzenek egymást felülmúlni, hogy a kórusműveket népszerűsítik. Budapest után Miskolc dicsekedhetik azzal, hogy a legtöbb dalegyesülete van. Ennek ellenére egyes dalos egyesületek hangversenyéről alig beszélnek, a nap eseményeinek hűséges beszámolói a napilapok.

39 Manapság a Kórusok Országos Tanácsa helyesen és lelkesen mindenhová igyekszik eljuttatni a kórusmuzsikát. Nemzeti Múzeumba, Történeti Múzeumba, Galériába és minden olyan helyre, amely méltó teret adhat ennek a szép művészeti ágnak. íme, nézzük, mit „ajánlanak" akkoriban az énekkari művészet népszerűsítésére: Cikkek szólnak arról, hogy a dalosegyesületek ne csak egy „grandiózus** mérkőzésnél vegyék fel egymással a versenyt, hanem igyekezzenek megnyerni a város közönségét is a magyar dalkultúra ápolásának. Hogyan? A nyári hónapokban a Népkertben rendezzenek „sétahangversenyeket" és a közönség valamilyen „humánus" célra egy pár fillér belépődíjat fizessen.

40 1931. aug-ban tartotta a Diósgyőr-Vasgyári Vasas Dalárda zászlóavató ünnepélyét. Ezen a dalos ünnepélyen szakszervezeti és polgári énekkarok egyaránt részt vettek. 8 dalosegyesület hangversenyében gyönyörködhettek a hallgatók. Részt vett a Diósgyőri Polgári Dalkör, a Vasgyári Tiszti Dalegylet, a „Jószerencse" Dal- és önképzőkör, a Pesterzsébeti Általános Munkás Dalkör, a Budapesti Általános Munkásdalárda, a Debreceni Vasas Dalárda, a Miskolci Általános Munkásdalárda, a Budapesti Vasas Dalkör. Az avató beszédet Várnai Zseni költő tartotta. A legfelemelőbb mozzanatot az összkar nyújtotta a Fel szocialisták sorakozzunk kezdetű munkásinduló éneklésével. 41 38. Színházi Kurír. 1930. dec. 6. 39. Reggeli Hírlap 1930. jan. 5. 40. Reggeü Hírlap 1930. aug. 9. 41. Munkások Dal- és Zeneközlönye 1931. aug.-szept. 165