A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

NÉMETH Györgyi: A 10-es honvédek és a „10-es honvéd” 1917-18-ban

napi soron kívüli szabadságot kapnak."

68 így nemcsak a katonák idejének egy részét sikerült lekötni, hanem folyamatosan gyakorlatoztatták is őket, amihez a kedvet a jutalmak és a soron kívüli szabadság is fokozta. Hasonló célt szolgáltak az időnként megrendezett atlétikai versenyek is, hiszen ilyen versenyszámokban mérték össze erejüket és ügyességüket a résztvevők: céllövés gyalogsági puskával, géppuskás harcszerű versenygyakorlat, kézigránát távdobás, kötélhúzás, rohamjárőrök versenye, szuronyvívás, birkózás, gátfutás. A versenyt követő ünnepség légkörére és céljára is jellemzőek az idézett sorok: „A szorosan vett athletikai versenyek végeztével kezdődött a tulajdonképpeni népünnepély. A színpadon humoros verseket, kuplékat, jó ízű, sok derültséget keltő mókákat, kabarészámokat, cirkuszi Dummer Auguszt produkciókat mutattak be a népünnepély artistái és bohócai ... A lepényevésverseny is sok nézőt vonzott ... A díjak kiosztása után minden versenyző a díjakon kívül még pompás pörköltet és fejenként egy fél liter bort kapott a verseny után."

6 9 Nyáron munkára fogták az ezred nélkülözhető tagjait, aratórészleget hoztak létre, mely a környékbelieknek, elsősorban a föidbirtokosokn?k segédkezett az aratásban.

70 Télen ismeretterjesztő előadásokat szerveztek az alábbi, következtetések levonására is módot adó témakörökben: analfabéták oktatása; idegen nemzetiségűek oktatása magyarul, elsősorban a csapatszolgálat számára; népegészségügy; földművelés, szőlőművelés; állattenyésztés; ipar, elsősorban házi kéziipar; a pénz befektetése, adósság, kártya; állampolgári jogok és kötelességek.

71 Azún. szabad iskola megvalósulásáról azonban semmit sem tudunk. Mégis maradt idő a gondolkodásra is, s az 1918 tavaszán írott cikk sorai nemcsak az állások szokatlan lakóiról, hanem a katonák lelkivilágáról is szólnak. „1914-ben szigorúan az előírásos tábori felszereléssel ment ki az ezred Miskolcról és igazán senki sem gondolt arra, hogy lesznek idők, amikor még az egyéni ízlés is szóhoz juthat a lövészárkok lakói között. Pedig ez bekövetkezett. Kellett, hogy bekövetkezzen. Magával hozta, elősegítette az álló harcok magányossága, az emberek magára hagyatottsága, egymásra, mindig csak egymásra utaltsága, az unalom, a spleen. Egész garcon háztartások keletkeztek az állásokban . .. Nem hiányzott belőlük semmi, ami kifejezetten hozzátartozik egy legénylakás fogalmához. Még a kutya sem."

72 Mindez vékony és homályos szelete a 10-es honvédek első világháborús életének, aminek a feltárásához sok kutatómunka, sok-sok egyéb forrás szükséges. De ha teljes képet nem is rajzolhattunk egyedül a tábori újság alapján az ezredéletről, az újság mégis nélkülözhetetlen forrásunk, mivel a cikkírók átélték mindazt, ami az ezreddel történt, s az újság pedig hozzátartozott az ezred életéhez. 68. 10-es 1917. 1. sz. 19-20. 69. 10-es 1917. 4. sz. 13-14. 70. 10-es 1917. 2. sz. 9. 71. 10-es 1918. 2. sz. 8. 72. 10-es 1918.8. sz. 12. 10* 147