A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

NÉMETH Györgyi: A 10-es honvédek és a „10-es honvéd” 1917-18-ban

mája volt, hogy a tisztikar és a legénység tagjai feletteseik névnapja alkalmából pénzösszegeket gyűjtöttek össze, amelyet a felettes nevére az özvegy- és árvaalapba fizettek be.

59 Az adományok összege néhány koronától több ezer koronáig terjedt. Bekapcsolódott az adományozásba a három vármegye is, mely az ezred kiegészítési területéhez tartozott. A közvetlen adakozáson kívül a különböző egyesületek, iskolák - a miskolci Érseki Leánynevelő Intézet, a miskolci MÁV Dal- és önképzőkör, a Heves megyei és Egri Jótékony Nőegylet stb. — rendezvényeik bevételével segítették az alapot.

6 ° 1917 őszén az ezred hadikiállítás megnyitását tervezte Miskolcon az árvák támogatására. A József-laktanyában ideiglenes ezredmúzeumot hoztak létre, amelynek gyarapítására felhívást tettek közzé az újság lapjain. A hadikiállítás december 15-én nyílt meg a vármegyeháza nagytermében. A kiállítást hangversenyek, előadások, szórakoztató műsorok egészítették ki.

6

' A hadikiállítás anyagát ezt követően bemutatták Egerben, Gyöngyösön és Sátoraljaújhelyen is hasonló rendezvények kíséretében.

62 Zemplénben még úgyis növelték a rendezvények bevételét, hogy Alsó-Zemplén minden városában és falujában utcai gyűjtéssel összekötött 10-es honvédnapot tartottak.

63 A sátoraljaújhelyi kiállítás bezárása után zempléni hangversenykörútra indult az ezred, melynek során Királyhelmecen, Sárospatakon, Tokajban és Szerencsen szerepeltek.

64 De állomáshelyükön is tartottak rendezvényeket az árvák támogatására, 1918. március 9-én Kezdivásárhelyen, április 20-án pedig Zomboron.

65 A borsodi, hevesi, zempléni, háromszéki és bácsbodrogi rendezvények összes jövedelme több mint 125 ezer koronát tett ki.

66 A nagyarányú gyűjtés megindítása után alig egy évvel már 200 ezer korona fölé emelkedett az árvaalap vagyona, 1918. július elsején pedig rohamos növekedéssel a 400 ezer koronát is meghaladta.

6 7 Az ezred özvegy- és árvaalapjának nagyságáról, a gyűjtés megszervezéséről és eszközeiről részletes tájékoztatást nyújt az újság, s ezzel megismertet egy kifejezetten a háborúval kapcsolatos tevékenységgel. Élet az állásokban: az ezred életének az a legváltozatosabb oldala, amelyik leginkább hasonlít a békebeli polgári élethez, de mégis magán viseli a háborús körülmények jegyeit. Minthogy a vizsgált évben az ezred alig folytatott harci tevékenységet, sok volt a katonák szabad ideje. Az ezred parancsnoksága, hogy ennek káros következményeit elkerülje, elfoglaltságot keresett a számukra. „Ezredünk parancsnoka a lőgyakorlatok és a kézigránátdobás rendszeres gyakorlására egy elemi lőteret rendezett be ... Az elemi lőtéren minden délután versenylövészet jellegű lőgyakorlatokat tart az előző nap fürdéshez vezényelt legénység ... A lőgyakorlatoknál kisebb különféle díjakat osztanak ki... szivar, cigaretta, fehér cipó, szalonna ... Azok, akik 100 százalékos összeredményt érnek el, hat 59. 10-es 1918. 5. sz. 8-9. 1918. 2. sz. 6-7. 1918. 7. sz. 13. 60. 10-es 1918. 1. sz. 7. 1918. 5. sz. 10. 61. 10-es 1917. 9. sz. 1. 1917. 10. sz. 1. 1917. 11. sz. 9-21. 62. 10-es 1918. 4. sz. 4-9. 1918. 5. sz. 10-11. 1918. 9. sz. 4. 63. 1918. 9. sz. 9-10. 64. 10-es 1918. 9. sz. 13-14. 1918. 11. sz. 13. 65. 10-es 1918. 6. sz. 17-18. 1918. 9. sz. 11-12. 66. 10-es 1918. 14. sz. 8. 67. 10-es 1918. 2. sz. 7. 1918. 13. sz. 9. 146