A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FALUSSY József: Egy vidéki hetilap, a „Tokaj–Hegyalja” politikai szemléletének módosulásai 1914-ben

Külpolitikai — diplomáciai cikkek, elemzések viszonylag kevés számban találhatók, ha az 1913-as év értékelését is beleszámítjuk, hat esetben. „M. E.", „V. A." Várady András neve alatt 1. „Felosztanak"; „E napokban"; Magyarország területi egységének megőrzése a domináns elem, s felbukkan ennek kapcsán erős román- és oroszellenesség. Ugyanebbe a vonatkozásba tartozik a román hadikészülődéseket, hadseregük átszervezését, modernizálását ismertető 9 soros közlés is. A Monarchia hibás balkáni politikáját egy esetben az albán kérdéssel kapcsolatban elemzik. „Fejedelmi találkozók" címszó alatt a két téma együttes felvetésére kerül sor: Vilmos német császár és Ferenc Ferdinánd a monarchia trónörökösének találkozója és a készülődő másik — az orosz és román uralkodóé. „Magyarországra nézve mindkettő igen jelentős, s következményeiben nagy hangsúlyú".

16 de az ellenzék sorainak tömörítését javasolja, hogy kormány képessé váljon, s ebben látja az ország védelmi képességének megnövelését. (Nem, Tirpitz admirális azon kijelentésében, melyben a Monarchia tengeri erejének megnövelésére tett javaslatot, hogy „egyenrangú tengeri hatalommá" váljék. „Knopistban" aligha esett szó a magyarországi oláh veszedelemről, melyet kétségkívül az orosz—román politika külső megnyilvánulásának kell tekintenünk. Nem igen került szóba Erdély és általában a délkeleti határ erősítése."

1 7 A „hatalmas orosz medve" és a kis román hiéna" elnevezés is világossá teszi, hogy az egész kérdéskör megítélésében a kormány és az ellenzék véleménye szinte semmiben nem külömbözött egymástól. Sőt a belpolitikai események tárgyalásánál láthatjuk, hogy még Tiszát is engedékenynek tartották. A belpolitikai események ismertetése az első szakasz 20 számából 15-ben található meg. Jelentős teret foglal el az országgyűlési események tárgyalása (a Tisza-kormány alkalmatlanságának bizonyítása). Szinte ugyanennyi cikk elemzi, ellenzi Tisza István és a román nemzetiségi politikusok — végül megfeneklett — tárgyalásait. Címoldalra kerül l-l hír erejéig. Horvátország, a kivándorlás, a hadsereg is. A felsőház és képviselőház 1913-as utolsó jelentősebb tevékenysége az indemnitas megszavazása volt az új év első két hónapjára. A magyar parlamentben már különösen 1912 óta nagyon elszaporodnak a botrányok. ízelítőül egyet 1914-ből. Érdekes helyi vonatkozása az ügynek, hogy a kiindulópont Bernáth Béla, a mádi kerület képviselőjének beszéde volt, melyben a készülő új sajtótörvényt, a választót örvényt és az esküdtszék reformját bírálta. A vita kiszélesedett, továbbgyűrűzött, s gr. Apponyi Albert emelt szót a képviselők indokolatlan kizárása miatt. Majd gr. Andrássy Gyula kért szót, de a Ház elnöke ezt megtagadta, majd az engedély nélkül felszólalót a palotaőrökkel távolíttatta el. Ehhez kapcsolódik „V. A." következő számbeli cikke: „A nép és a parlament" címen. A kiegyezés után a „nép" figyelemmel kísérte a képviselőházban történt dolgokat, s várta a nép képviselőitől sorsának jobbrafordulását. De hiába várt. Pártok jöttek-mentek, megszűntek, újjáalakultak, de semmi sem változott. Elvek harca helyett személyes torzsalkodások, harcok helyévé vált a parlament. „A jelenlegi képviselőknek csak igen elenyésző kisebbsége érzi át, csak hivatását és rendelkezik azzal a képességgel, hogy mandátumát méltóképpen viselje. Mert a képviselőházban élő urak nagyrésze a szó szoros értelmében műveletlen, teljesen járatlan a hivatása által megkövetelt modern közgazdasági, államjogi, a kor színvonalának megfelelő kulturális műveltségben."

18 16. „T-H." 1914.24. 17. „T-H." 1914.24. 18. „T-H." 1914.5. 119