A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FALUSSY József: Egy vidéki hetilap, a „Tokaj–Hegyalja” politikai szemléletének módosulásai 1914-ben

menyek, tendenciák-csomópontjait keresve tettük. Annak érdekében hogy némi — részleges - betekintést nyerjünk egy vidéki hetilap eddigi (1893/4-1913/14) általánosan értelmezett tevékenységről. A továbbiakban a hetilap „politikai jellegét" megragadva — próbálunk képet rajzolni arról, három csomópont közé csoportosítva, hogy a történeti mozgást láttatva, milyen változások történtek alap „függetlenségi" — politikai vonalvezetésében. „Az 1913. esztendő mérlege. Fiaink elszenvedték egy véres háború minden gyötrelmét, anélkül, hogy legalább győztes babérokat arattak volna. ... Az 1913-as év fekete temetője lett országunk jólétének, alkotmányának, önállóságának. Világosan megismerhettük tartományi mivoltunkat, érezhettük az osztrák helytartó gr. Tisza despotikus kormányzását. Az osztrák birodalom érdekében kihúzták fejünk alól a párnát, hogy fiainkat nyakig fegyverben tartva fenyegessék meg ... a jogos szabadságukat kivívó balkáni népeket. Egy esetleges új tartományokat hódítani akaró háború miatti félelem megakasztotta a zsenge magyar kereskedelem és ipar gyönge vérkeringését. A kivándorlás hirtelen arányokat ért el egyes vidékeken. Hiába lépett életbe az új kivándorlási törvény - a magyar földek és gyárak proletárjai a legfurfangosabb módon igyekszenek menekülni ebből az országból. Politikai pártjaink még mindig a régi gravamenes magyar politika meddő útjain járnak. Még mindig a sérelmek politikája a gazdaságfejlesztő, kultúrterjesztő politika helyett. Bár el kell, hogy ismerjük, hogy a magyar ellenzék az év utolsó hónapjaiban megemberelte magát és igen becsületes, igen elszánt, igen nívós "kritikának vetette alá a munkapárt hazafiatlan és az országgyűlést egy tartományi gyűlés színvonalára süllyesztő politikáját azonban még mindig nélkülözzük a 48-as ellenzéki politika valódi lendületét, mindent feláldozó elszántságát,. .. mióta Károlyi Mihály gróf nagy koncepciójú alakja került előtérbe, már sok szép dolgot tapasztaltunk, de még mindig hiányzanak politikánkból azok a Rákóczi és Kossuthékra emlékeztető heroizmusok."

14 S, hogy Tisza folytatni kívánja ezt a nemzetvesztő politikát arra újévi beszéde is rávilágít. Rövid tartalmi ismertetésben a következőket közli a „T-H": „A maga hencegő modorában szólta le az ellenzéket, s egész nemzeti küzdelmünket. Reméli, hogy az újonc létszám újabb felemelését mielőbb sikerül keresztül vinni. A választókerületek új beosztásánál arra fog ügyelni, hogy a nemzetiségi jogegyenlőséget le ne rontsa. Ennyi elég. Nemzeti munka mindenben a nemzet rovására. Valódi Tisza programm!"

15 Az 1914-es esztendő politikai eseményeinek vizsgálatát három szakaszban végezzük. Az első: az év kezdetétől a trónörököspár meggyilkolásáig. 2. Az I. vh. kitörésének közvetlen előzményei és a háború megindulása. 3. A világháború első évének értékelése. Az első időszak 1914. jan. 4. és június 28 között történteket foglalja magába. A megjelent 26 számból 20 az, amiben vizsgálódásunkhoz tartozó anyag található. Tehát: diplomáciai hírek, illetve kifejezetten az ellenzék tevékenységére vonatkozó adatok. A két lap (azaz négy oldal) terjedelmű hetilapban a fennt említett három témakör átlagosan 1 oldal - vagy annál valamivel több — terjedelmet foglal el. A többit a megyei vagy helyi közigazgatás, Szerencs és környékének (Hegyaljának) gazdasági és vegyes hírei valamint a hirdetések teszik ki. 14. „T-H." 1914. 1. 15. „T-H." 1914. 1. 118