A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

B.BARTUS Elemér: Történeti adatok Miskolc város kertkultúrájáról

1913-ban folytatták a rendezést, burkolták, fásították és két szökőkúttal ellátott parterret létesítettek

57

. Nincs biztos adatunk a Búza tér észak-nyugati sarkán, a görögkeleti templom körül elhelyezett parkról. Idősebb kertészek tájékoztatása

58 és a még meglevő növénymaradványok szerint nyírott sövénnyel szegélyezett sétautak hálózták be a piactérhez tartozó körülbelül 6000-8000 m

2 területet. A Szemere-kert rendezésére vonatkozó tervet 1913-ban hagyta jóvá a mérnöki hivatal. A Horváth Lajos utca, a Palóczy utca, a Deák tér és a Győri kapu kertjeinek építése az 1920-as évek végéig húzódott. Díszítőértékük legmagasabb fokát az 1930-as években érték el, a több éves következetes fejlesztés és a rendszeres gondozás révén. Sportterekkel való ellátottság tekintetében biztos adataink csak az elmúlt néhány év óta állanak rendelkezésünkre, amikor a Városi Testnevelési Sport Tanács megkezdte azok felmérését, értékelését. Az úszósportot szolgálta minden valószínűség szerint az a „sajóparti hideg fürdőház", amelynek építésére a tanácsülés 1863-ban adott engedélyt Schmidth Jánosnak

59

. 1875-ben a Tanács megvizsgálta a Martin Károly által épített uszodát

60

, míg 1881-ben a „Miskolc" című közlöny ennek és a hámori fürdőnek látogatottságáról tájékoztatta olvasóit.

61 1887-ben tudósítottak a diósgyőri fürdőről, s ebből kitűnik, hogy az már nyolc évvel korábban, tehát 1879-ben üzemelt

62

. Ez feltehetően azonos a fentebb említett Martin Károly által építettel. 1891-ben hagyta jóvá a képviseleti testület a kor igényeinek megfelelő gőz- és kádas fürdő és uszoda építését

6 3

. A felszabadulás nagy változást hozott a város életében. A leglényegesebb közigazgatási intézkedés Nagy-Miskolc létrehozása volt. A meglévő üzemek erőteljes fejlesztésével párhuzamosan új gyárak, iskolák, óvodák épültek. A lakásépítések új városnegyedeket hoztak létre. Az ipari termelés felfutása a forgalom növekedését is jelentette, amelyek kielégítésére új utcák nyíltak, a meglevők kiszélesedtek. Új pihenési, üdülési lehetőséget kínálnak a városi parkok, az itt kialakított új szórakozási-, kulturális- és sportlétesítmények, valamint a város melletti erdők, s mindezek összegzése, értékelése külön tanulmány témája lehet. HISTORICAL DATA ON HORTICULTURE OF MISKOLC (Abstract) The earliest sources on ornamental gardening are about royal, aristocratic courts and monasteries from the 13th—14th cc. In Miskolc this means that the first officinal herbs, later also bedding plants, were applied in the Diósgyőr castle, in the Pauline 57. Városi Tanács jegyzőkönyvei 1913. március 21. 58. Miskolc város számadáskönyve, valamint ElekH., (Áramszolgáltató Vállalat dolgozója 1916-tól), Nagy J., (Vízművek dolgozója 1921-tól), Gulyás P., (Népkert másodkertésze 1921-től) kertészek szóbeli közlése szerint. 59. Lásd 5 7. jegyzet 186 3. 60. Városi Tanács Jkv. 1875. 61. Lásd52. jegyzet 1881. július. 62. Borsod Miskolci Értesítő 1887. május 12-19. 63. Képviseleti gyűlés jegyzőkönyvei 1891. 8 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 113