A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)
TÓTH Péter: Adatok Borsod megye Árpád-kori birtoktörténetéhez és történeti földrajzához
quod Stephanus et omnes fílii predicti ac ipsorum heredes per nullum modum, nullamque rationem de cetero redire poterunt in eandem tanquam sanguinum effusores. Preterea idem comes Stephanus, Bench, Lodomerius, Mathey et Thomas fílii sui quandam possessionem eorundem Georgii et Johannis filiorum Mykow hereditariam Felneek vocatam, predicte possessioni commetaneam et vicinam, quam attenus potentialiter possederant, reliquerunt pure et simpliciter eisdem füiis Mykow, tanquam eorum hereditariam pacifice in perpetuum possidendam et habendam. Predicti verő Nicolaus, Mychael et Georgius filii Jacincti, Johannes filius Iwan, Petrus filius Nicolai, Paulus filius Wyda, Month, et Thomas filius Pauli, item Georgius et Johannes filii Mykow de Felneek supradicti personaliter comparentes super morte ipsorum duorum hominum, videlicet Laurentü et Mauritii eosdem Stephanum, Bench, Lodomerium, Mathei et Thomam reliquerunt per omnia expeditos, assumpmentes- iidem Nicolaus, fratres et omnes cognati sui, ut ipsi Stephanum et filios suos ab omnibus impetitoribus ratione mortis eorundem Laurentü et Mauritii expedire tenebunt. Et e converso Stephanus et omnes filii filios Jacincti et filios Mykow supradictos a quibuslibet molestare seu impetere volentibus ratione predicte possessionis Neek tenebunt similiter expedire. Darum Bwde, in crastino octavarum Penthecostes. Anno domini millesymo ducentesimo nonagesimo primo. Presentes verő sub sygillo comitis Thome domini nostri, iudicis curie domini regis, quia hac vice in expediendis universis cavsis nobilium regni ipso sygillo vicebani duximus concedendas. Dátum in festő sánc ti Jacobi apostoli. Anno domini M° CCC° XX m<> quinto. Mi, az egri egyház káptalana emlékezetül ajánlván jelentjük a jelen levelünkben foglaltak által mindazoknak, akiket illet, hogy Nyéki Jácint fia Miklós fia György személyesen a jelenlétünk elé járulván bemutatta nekünk Pál ispán nemes férfiúnak, a király úr néhai helyettes országbírájának a kiváltságlevelét, szorgalmatosan kérve bennünket, hogy mivel a kiváltságlevelet utazás közben nem meri magával hordani, szerkesztessük bele annak tartalmát a mi oklevelünkbe. Mi tehát meghallgatva az ő jogos kérését, a mondott kiváltságlevelet - mely nem vakart, nem törölt és egyetlen részében sem sérült - szórói-szóra lemásoltatván jelen nyílt levelünkben átírattuk. Ezen kiváltságlevélnek a tartalma pedig így hangzik. Mi, Pál ispán, a király úr alországbírája emlékezetül ajánlván jelentjük a jelen levelünkben foglaltak által mindazoknak, akiket illet, hogy András király úrnak az ítélet formáját is tartalmazó emlékeztető' levele szerint Nyéki Istvánnak, valamint fiainak: Bench-nek, Lodomérnak, Máténak és Tamásnak Nyék nevezetű falujuk elpusztítása, az ez által nekik okozott kétszáz márka kár és a nevezett István megsebesítése miatt az egyik részről, a másik részró'l pedig Jácint fiainak: Miklósnak, Mihálynak és Györgynek, továbbá Iván fia Jánosnak, Miklós fia Péternek, Wyda fia Pálnak, Month-nak, valamint Pál fia Tamásnak - akik mindannyian szintén Nyékiek - Jácint fia Miklós, Mihály és György testvére, Lőrinc meggyükolása, valamint rokonuk, Mikó fia Móric meggyilkolása miatt Pünkösd nyolcadán a király úr színe előtt összegyűjtött bajvívók által lovas párviadalt kellett volna vívniuk egymás ellen; s amikor elérkezett az a bizonyos nyolcad, tudnillik a párviadal kitűzött határnapja, a felék amint az kötelességükben is állott - saját személyükben és bajvívóikkal együtt megjelenjek a király úr színe előtt. De még mielőtt a bajvívók a párviadalban összecsaptak volna, a felek a király úr és a mi beleegyezésünkből az ország jelen levő főurainak és nemeseinek a tanácsára visszaléptek a párviadaltól és ilyenformán léptek békességre: hogy István, valamint fiai: Bench, Lodomér, Máté és Tamás a béke java érdekében teljesen elengedték Miklósnak, Mihálynak, Györgynek, Jánosnak, Péternek, Month-nak, Pálnak és Tamásnak a falujuk elpusztítása, az ezáltal okozott kétszáz márka kár és István megsebesítése miatt tőlük követelt jóvátétel megfizetését; ezenfelül a Borsod megyei Nyék faluban levő teljes birtokukat, mind az örököltet, mind pedig a pénzen vásároltat szőlőivel, 1 ' egyéb haszonvételeivel és 19. Györffy György csak az Eger melletti Szőllős helység nevéből tud következtetni arra, hogy Borsod megyében már az Árpád-házi királyok korában is folyt szőlőművelés (lásd idézett műve 747. lapját). A most közölt oklevelek közül azonban kettő is utal erre a tényre: a jelen oklevél mellett a 3. számú, amely szerint a jétyői határ a Szőllőpataka nevű hely és az ott lévő szőlők (vineas) mellett vezet. E két adat pedig éppen annak a területnek a két végpontját jelöli meg, amely területen a későbbi századokban virágzó szőlőművelés folyt (a Bükkalja a Bánvölgyétől Szentpéteren, Keresztúron, Miskolcon és Csabán keresztül Nyékig, illetve Ládházáig). Joggal feltételezhetjük tehát, hogy a szőlőművelés már ekkor is jelentős részét képezte vidékünk mezőgazdaságának. 102
