A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

ERDÉLYI Balázs: Régészeti légi fényképezés és légifénykép-értelmezés

tek a világháború alatt légi fényképes kutatásokat Mezopotámiában

6

. O. G. S. Crawford volt az első, aki felismerte, hogy teljesen új kutatási módszerről van szó

7

. Javasolta az Archeológiai Társaság Földművek Bizottságának, hogy a háború alatt készített felvételek tanulmányozása céljából, vegye fel a légierővel a kapcsolatot. Rövidesen, 1928-ban megjelent az a könyv, amelyet a légi fényképezéses régészeti kutatás iskolapéldájának tartanak

8 . Ez a könyv, a kutatási eredmények ismertetése mellett a légi fényképezésre vonatkozó általános következtetéseket is részletesen tárgyalja. Egy évvel később, 1929-ben jelenik meg az első módszertani tanulmány, amely a speciális követelményeket és a lehetséges módszereket tárgyalja

9

. Bár a második világháború megakadályozta a légi kutatás további térhódítását, azért a régészet iránt érdeklődő repülőtisztek továbbra is folytattak egyéni kutatásokat. Például az angol D. N. Riley, aki 1946-ban megjelent tanulmányában először tárgyalja részletesen a növényzeti jelenségeket, a kapcsolódó talajtani és meteorológiai kérdésekkel együtt

10

. A háború után újra fellendült a régészeti légi fényképezés egész Európában. 1957-ben jelent meg J. Bradford angol régész könyve, amelynek első fejezete a régészeti légi fényképezés elméletét és gyakorlatát tárgyalja

11

. Első ízben emeli ki a gabonafélék mellett a gyom és mezei növényzet jelző szerepét. Közben a Közel-Keleten is tovább folynak a felvételkészítések, az oxfordi Ashmolean Múzeum részére. Franciaországban R. Chevallier professzor javaslatára és vezetésével gyors ütemben folyik a régészeti térképezés, topográfiai munka légi felvételek segítségével

12

. Európa többi országában is hasonló intenzitású régészeti célú légi kutatás folyik. Magyarországon, más európai országokhoz hasonlóan, igen korán — a húszas években — fölismerték a módszer lényegét, fontosságát és alkalmazási lehetőségeit

13

, de a helyzet rosszabb volt, mint más országokban, mivel az első világháború során készült légi felvételek nem álltak rendelkezésre. Ezeket a háború folyamán és a monarchia felbomlása után át kellett adni a bécsi Kriegsplatten-Archivba. A légi fényképezés lehetősége csak 1920-ban valósult meg, amikor a Honvéd Térképészeti Intézet berendezkedett a légi fotogrammetriára. Magyarországon 1924-től kezdve folynak térképészeti célú légi felvételezések

1 4

. Evvel egyidőben, a húszas évek második felében, Neogrády Sándor már régészeti célú felvételeket is készít. Eredményeiről 1931-ben számol be a Régészeti Társulatban tartott előadásán. A régészek felismerték a légi felvételek nyújtotta előnyöket és az előadás után Márton Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti osztályának vezetője 6. Colonel G. A. Beazeley: Air Photography in Archaeology, The Geographical Journal Vol. LIII. No. 5. May 1919. 330-335. London; Aurél Stein: Air Photography of Ancient Sites, The Geographical Journal (Correspondence) Vol. LIV. No. 3. September 1919. 200. London. 7. O. G. S. Crawford: Air Survey and Archaeology, O.S.P.P. New Series, Nr. 7. Southampton 1924. 8. O. G. S. Crawford-A. Keiller: Wessex from the Air, Oxford 1928. 9. O. G. S. Crawford: Air Photography for Archaeologists, O.S.P.P. New Series, Nr. 12. London 1929. 10. D. N. Riley: The technique of air archaeology, Archaeological Journal, Vol 101. pp. 1-16.1944 (1946). 11. /. Bradford: Ancient Landscapes. „Studies in Field Archaeology". London 1957. 12. R. Chevallier-M. Guy: Un avant-projet de carte archéologique systematique, Actes du QuatreVingt-Neuviéme Congrés National des Sociétés Savantes, Lyon 1964. Paris 1965. 13. Rádai Ödön: A légifénykép-interpretáció vízügyi kérdései. Hidrogeodéziai Napok, Baja 1973. 125-132.(125.) 14. Neogrády Sándor: A légi fénykép és az archeológiai kutatások. Térképészeti Közlemények 7.283-332. 1950. (284). 82