A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

ERDÉLYI Balázs: Régészeti légi fényképezés és légifénykép-értelmezés

RÉGÉSZETI LÉGI FÉNYKÉPEZÉS ÉS LÉGIFÉNYKÉP-ÉRTELMEZÉS ERDÉLYI BALÁZS A régészeti terepbejárás a topográfiai munkálatoknak és az ásatások előkészítésének elengedhetetlen feltétele. Azonban a terep egységes érzékelhetőségének határt szab az a szög, amelyből az ember a földet látja maga körül. Egységes kép tehát csupán egy adott területen belül érzékelhető. Nem segít az sem, ha rögtön térképvázlatra rakja fel megfigyeléseit, ugyanis az egyezményes jelek egyrészt egyszerűsítik az áttekintést, egyes összefüggések felismerését, ugyanakkor, tekintve a térkép léptékét, fontos kis részletek sokasága sikkad el. A terepbejárásnál zavaró tényező a fűtakaró, vagy a vetés is. Ám a magasból nézve, ennek elszíneződése már pontos képet adhat arról, hogy mi lehet a fold mélyén. Az objektum kiterjedése jól megállapítható. Döntő, valóban minőségi ugrást a kutatásban a légi fényképezés és a levegőből történő megfigyelés jelent. A légi fényképezés első lépéseit követően

1

, rövidesen felmerült régészeti felhasználásának kérdése is. Sir Charles Close 1891-ben, javasolta az Indiai Állami Földmérésnek, hogy készítsenek fényképeket az ELSDALE-féle ballonfényképező berendezéssel az Ágra környéki romvárosokról. Ezek a felvételek azonban még nem készültek el. Viszont pár évvel később P. H. Sharpé angol tiszt jó minőségű felvételeket készített Stonehenge-rŐl, amelyeket J. E. Capper publikált is

2

. Ezzel vette kezdetét a régészeti célú légi fényképezés. Még az első világháború előtt sor került gyakorlati alkalmazására S. Wellcome Felső-Nílus menti ásatásakor. Az első világháború alatt megnőtt a légi fényképezés jelentősége. Ezt a lehetőséget használta ki a német Theodor Wiegand, aki a hadműveleti területeken végzett rendszeres régészeti kutatásokat. Kutatásairól készült könyvében először közölt repülőről készült légi fényképeket

3

. Ugyanekkor C. Schuchhardt a Dobrudzsa-limes kutatásánál használt légi felvételeket

4

. De ezeket a felvételeket csak később publikálták

5

. Az angolok is végez1. 1858-ban Gaspard Félix Tournachon francia fényképész, művésznevén Nadar, ballonról, néhány száz méter magasságból lefényképezte a Párizs közelében fekvő Petit Bicétre falucskát. Evvel nagyjából egyidőben, 1860-ban Amerikában, S. A. King és J. W. Black 1200 láb magasból jó minőségű felvételt készített Bostonról. 2. J. E. Capper: Photographs of Stonehenge as seen from a War Balloon. Archeológia Bd. 60., Teil 2. 1907.571. 3. 77?. Wiegand: Wissenschaftüche Veröffentlichungen des Deutsch—Türkischen Denkmalschutzkommandos, 1. Heft, Berlin und Leipzig 1920. 4. C. Schuchhardt: Die sogenannten Trajanswalle in der Dobrudscha in Abhandlungen der Preuss. Akademie der Wissenschaften, Jahrg. 1918. Phil.-Hist. Klasse, No. 12. Berlin 1918. 5. O G. S. Crawford: A century ofairphotography, Antiquity Vol. 23. Nr. 112., p. 206-210., 1954. 6 A Herman Ottó Múzeum évkönyve 81