A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

V.SZÉKELY György: 17. századi éremlelet Zubogyról

másik nagy csoportját Lengyelország, Litvánia, Danzig, Elbing, Riga, Thorn garasveretei és poltúrái képezik a hasonló címletű brandenburgi, pomerániai, svéd aprópénzekkel együtt. Az eddig említetteken kívül szórványosan még egyéb külföldi pénzek is előfordulnak a leletekben. A zubogyi leletben az osztrák és sziléziai krajcárok 21%-ot, míg a lengyel és baltikumi pénzek csaknem 78%-ot tesznek ki.

6 Lengyel aprópénzek a XVI-XVII. században jelentős mennyiségben kerültek Magyarországra.

7 A XVII. század első felében hazánkba jutott lengyel pénzek közül különösen az 1614—1627 között vert poltura játszott nagy szerepet a pénzforgalomban. Ezekkel a lengyel poltúrákkal együtt használták a hasonló elbingi, rigai, brandenburgi, svéd és egyéb poltúrákat is. Ebben a leletben a lengyel és egyéb poltúrák aránya 48%. A lengyel aprópénzek nagyarányú beáramlásának és a pénzforgalomban való jelenlétének okát az eddigi kutatás a magyar aprópénzek külföldre (Lengyelország, Török birodalom) szállításával és az emiatt kialakult aprópénzhiánnyal magyarázta.

8 A lengyel pénzek forgalma a XVII. század második felében is folytatódott. A nálunk előforduló lengyel veretek (ort, hatos-, hármas-, kettősgaras, garas, schilling) közül a zubogyi leletben hatosgarasok vannak és egy hármasgaras. Arányuk az egész lelethez viszonyítva 30%. A lelet darabjainak verési évét vizsgálva kitűnik, hogy az 1634—1660 közötti időszakban készült pénzeket a lelet nem tartalmaz. Erre talán a már említett magyar aprópénzhiány adhat magyarázatot, valamint az a tény, hogy Lengyelországban 1627 után a század közepéig alig folyt aprópénzverés. A zubogyi lelet legkésőbbi darabjai, egy karinthiai 6 krajcár és egy magyar dénár 1673-ból valók, ennek alapján az érmek elrejtésének időpontja 1673-ra vagy 1674-re tehető. A falu történetének megpróbáltatásokkal teli időszaka volt ez az évtized, a lezajlott események közül ma már nem állapítható meg, melyik szolgáltatott okot az érmek elrejtésére. Végezetül az éremlelet korabeli értékének és vásárlóerejének megállapítása marad hátra. Az egyes pénznemek átszámításából adódó nehézségek miatt ez csak hozzávetőleges, de összehasonlításra felhasználható. A lelet korabeli értéke kb. 460—470 dénár, a pénzek színezüsttartalma kb. 60 g.

9 Az 1660—1670-es évek fordulóján Lőcsén 1 szepesi 6. Huszár Lajos a magyar és külföldi tallérokat, 15 krajcárosokat tartalmazó pamlényi éremlelet feldolgozása kapcsán [HOM Évk IV. (1962-1963) 127.1 a lengyel pénzek hiányából azok forgalmának visszaszorulására következtetett. Megállapítását a többi éremlelet nem igazolja, bár megfigyelhető, hogy a poltúrák részesedése az 1670-es évek végére csökken (ld. táblázat). A leszkóci és a kohányi lelet lengyel poltúrákat nem tartalmazott. 7. Huszár Lajos: A lengyel pénzek forgalma Magyarországon a XVI-XVII. században. NK. LXVIII-LXIX. (1969-1970) 57-62., Huszár i.m. (1975)... 39-44., Andrzej Mikoiajczyk: Pieniadz polski na Wegrzech w XVI-XVIII w. Prace i Materialy Múzeum Archeologicznego i Etnograficznego w Lodzi. Ser. Arch. 26. (1979) 165-266.; Francisc Pap-Judita Winkler: Monede poloneze in secolele XV-XVII. in Transilvania. Acta Musei Napocensis III. (1966) 197-211. 8. Huszár: i.m. (1975) 38., Búza i.m. (1977) 82. 9. A számítás egyrészt a különböző pénznemek denárértékének másrészt a pénzek színezüsttartalmának összegzésével történt. A két eljárás eredménye megközelítőleg azonos, mivel az 1670-es 465 . , évek elején 1 tallér — 200 dénár, tehát = 2,32 tallérérték, ugyanakkor a tallér szmsulya 77