A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

LUKÁCS Zsuzsa: A zubogyi gótikus kehely és paténa

4 kep.A kehely kuppája. 5. kép

, A kehely Kuppája konzerválás előtt. A partakoszoru balról számított harmadik A felvételen jól kivehető es negyedik lilioma között megfigyelhető a kuppakosár sugárkoszorúiának az ontott párta összeillesztésének helye hárma* lángnyelvsora ugyanezt az eljárást alkalmazták a rotuluszoknál is, s ez magyarázza, hogy a nódusz többi részéhez viszonyítva igen jó állapotban maradtak meg. Állapot: A nedves földből kikerült kehely anyaga a levegőn gyorsan és erősen korrodálódott; főleg a kuppát és a nóduszt érte károsodás. Már előkerülésekor sérült és részben hiányos volt a kuppa felső része (három helyen darabjai kitöredeztek). A talprész gyűrűje már a megtalálás időpontjában le volt törve, s több darabban került elő. Mindez valószínűleg annak a következménye, hogy a fazékba beszóródó föld elsősorban az alul levő kuppát és nóduszt, továbbá a szárgallért károsította. A rezet - az erősen károsodott részeken - a konzerválás előtt csupán a szokatlanul vastag, 0,1 mm-es aranyréteg tartotta össze. A talprész - ami a fazékban felül helyezkedett el - jobb állapotban maradt meg. Az ezüstből készült részek szintén jobb állapotúak, a zománcozás azonban lepattogzott róluk, rendszerükre, s a zöldön kívül más színre következtetni nem lehet. A kehely és a paténa konzerválását Ujszászi Ágnes, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársa végezte el, s restaurálásán is ő dolgozik.

6 '. Ehelyütt köszönöm meg Ujszászi Ágnesnek, hogy a konzerválás során tett technikai megfigyeléseire felhívta a figyelmemet, továbbá, hogy a konzerválás előkészítéséhez készült fotókat és röntgenfelvételeket e cikkhez rendelkezésemre bocsátotta. 61